Megvan, ki a magyarok kedvenc írója

Ha megkérdezik a magyarokat kedvenc írójukról, a válasz évtizedek óta ugyanaz: Jókai Mór.

  • Eduline
Bánkuti András

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tavaly novemberi országos reprezentatív kutatása elsősorban a könyvtárhasználatról, információkeresésről szólt, de abban helyet kaptak az olvasási szokásokkal, a kedvenc szerzőkkel kapcsolatos kérdések is - írja a hvg.hu.

A „Kik a legkedvesebb írói?” kérdésre a legtöbben már 1984-ben is Jókai Mór nevét említették, és ez 2000-ben, 2005-ben és 2017-ben sem változott. (Egyre kisebb előnnyel, de még mindig magasan vezeti a listát.)

Ennek oka épp a kötelező iskolai olvasmányok hatása. „Ha nem is valószínűsíthetjük, hogy valóban Jókai lenne a legszívesebben forgatott szerző, kétségkívül a 19. századi klasszikus a legismertebb magyar író” - írja Tóth Máté kutatási szakértő.

A dobogón nagyjából hasonló említési arányban a jobbára Leslie L. Lawrence néven publikáló Lőrinc L. László és Danielle Steel követi Jókait. Ők – illetve a listára került Rejtő Jenő, Szabó Magda, Agatha Christie, Stephen King – elsősorban szintén az ismertségük alapján érdemelték ki a válaszadók bizalmát. Az „iskolai hatás” röpítette be a Top 10-be még Mikszáthot, Móriczot és Petőfit.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.