Megvan, ki a magyarok kedvenc írója

Ha megkérdezik a magyarokat kedvenc írójukról, a válasz évtizedek óta ugyanaz: Jókai Mór.

  • Eduline
Bánkuti András

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tavaly novemberi országos reprezentatív kutatása elsősorban a könyvtárhasználatról, információkeresésről szólt, de abban helyet kaptak az olvasási szokásokkal, a kedvenc szerzőkkel kapcsolatos kérdések is - írja a hvg.hu.

A „Kik a legkedvesebb írói?” kérdésre a legtöbben már 1984-ben is Jókai Mór nevét említették, és ez 2000-ben, 2005-ben és 2017-ben sem változott. (Egyre kisebb előnnyel, de még mindig magasan vezeti a listát.)

Ennek oka épp a kötelező iskolai olvasmányok hatása. „Ha nem is valószínűsíthetjük, hogy valóban Jókai lenne a legszívesebben forgatott szerző, kétségkívül a 19. századi klasszikus a legismertebb magyar író” - írja Tóth Máté kutatási szakértő.

A dobogón nagyjából hasonló említési arányban a jobbára Leslie L. Lawrence néven publikáló Lőrinc L. László és Danielle Steel követi Jókait. Ők – illetve a listára került Rejtő Jenő, Szabó Magda, Agatha Christie, Stephen King – elsősorban szintén az ismertségük alapján érdemelték ki a válaszadók bizalmát. Az „iskolai hatás” röpítette be a Top 10-be még Mikszáthot, Móriczot és Petőfit.

„A kilencedikes irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, Petőfi előtt nincs kötelező szerző"

Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük - véli Fenyő D.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.