Taroltak a magyar középiskolások a matematikai diákolimpián

Két ezüstérmet és négy bronzérmet szereztek a magyar középiskolások a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián Kolumbiában.

  • MTI
Túry Gergely

Két ezüstérmet és négy bronzérmet szereztek a magyar középiskolások a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián Kolumbiában. A hattagú magyar csapatból Janzer Olivér és Szabó Attila ezüstérmet, Nagy Róbert, Tardos Jakab, Havasi Márton és Fehér Zsombor pedig bronzérmet nyertek - közölte Pelikán József matematikus kedden az MTI-vel.

Szabó Attila - aki a fizikai diákolimpián tavaly és idén is abszolút első lett - a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, a többiek a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulói. A 97 résztvevő ország között Magyarország csapata a 22. helyen végzett a kolumbiai Santa Martában július 18. és 28. között megrendezett versenyen.

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (International Mathematical Olympiad, IMO) 1959 óta rendezik évente, a résztvevő országok régebben nyolc, napjainkban hat versenyzőt küldhetnek a megmérettetésre.

A magyar csapat 2010-ig 50 olimpián vett részt, ahol összesen 77 arany-, 142 ezüst-, 81 bronzérmet és 5 dicséretet szerzett a 336 versenyző. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a harmadik helyen áll a nemzetek összesített rangsorában. Magyarország eddig három alkalommal - 1961-ben Veszprémben, 1970-ben Keszthelyen, 1982-ben pedig Budapesten - adott otthont a rangos versenynek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.