Taroltak a magyar középiskolások a matematikai diákolimpián

Két ezüstérmet és négy bronzérmet szereztek a magyar középiskolások a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián Kolumbiában.

  • MTI
Túry Gergely

Két ezüstérmet és négy bronzérmet szereztek a magyar középiskolások a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián Kolumbiában. A hattagú magyar csapatból Janzer Olivér és Szabó Attila ezüstérmet, Nagy Róbert, Tardos Jakab, Havasi Márton és Fehér Zsombor pedig bronzérmet nyertek - közölte Pelikán József matematikus kedden az MTI-vel.

Szabó Attila - aki a fizikai diákolimpián tavaly és idén is abszolút első lett - a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, a többiek a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulói. A 97 résztvevő ország között Magyarország csapata a 22. helyen végzett a kolumbiai Santa Martában július 18. és 28. között megrendezett versenyen.

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (International Mathematical Olympiad, IMO) 1959 óta rendezik évente, a résztvevő országok régebben nyolc, napjainkban hat versenyzőt küldhetnek a megmérettetésre.

A magyar csapat 2010-ig 50 olimpián vett részt, ahol összesen 77 arany-, 142 ezüst-, 81 bronzérmet és 5 dicséretet szerzett a 336 versenyző. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a harmadik helyen áll a nemzetek összesített rangsorában. Magyarország eddig három alkalommal - 1961-ben Veszprémben, 1970-ben Keszthelyen, 1982-ben pedig Budapesten - adott otthont a rangos versenynek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.