Fontos határidők járnak le márciusban, ezekre a dátumokra figyelnetek kell

Milyen határidőket kell fejben tartani márciusban? Mikor lehet változtatni a középiskolai felvételi lapon megadott intézmények sorrendjén, és meddig lehet diákhitelt igényelni?

  • Eduline

Középiskolai felvételi

Március 10.

Az intézmények március 10-ig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét, amely a diákok összesített eredményét és a középiskola által összeállított rangsorban elfoglalt helyüket tartalmazza.

Shutterstock

Március 16-17.

A diákok és a szülők március 16-án és 17-én módosíthatják a tanulói adatlapokat az általános iskolákban.

Ehhez egy módosító tanulói adatlapot kell kitölteniük: új iskolát nem írhatnak be, tanulmányi területet (vagyis tagozatot) nem törölhetnek, a sorrenden azonban változtathatnak. Sőt új tanulmányi területet is megjelölhetnek, de csak olyan intézményét, amely az eredeti jelentkezési lapon is szerepelt, és egyezetniük is kell adott intézménnyel.

Fontos infók középiskolába felvételizőknek: mikor érdemes sorrendet változtatni?Diákhitel-igénylés

Diákhitel1-et félév közben is igényelhettek, a márciusi határidő 16-án jár le. Akik félév közben igénylik a hitelt, az első folyósítás alkalmával visszamenőleg a félév kezdetéig megkapják a pénzt.

A következő diákhitel folyósítási időpontja egyébként március 14.

 

Így trükközhettek egyetemistaként, ha több ezer forintot szeretnétek spórolni
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.