"Rosszindulatú és sértő megállapítás", hogy az iskolai munka színvonala folyamatosan csökkent - írja levelében Rója István, a makói József Attila Gimnázium éléről 22 év után leváltott igazgató.
A következő tanévtől is tanára marad a makói József Attila Gimnáziumnak Rója István, aki egyedüliként pályázott az igazgatói posztra, ám mégsem nevezték ki, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma változást akart. A 22 év után leváltott vezető most levélben köszöni meg a közös munkát - írja a Délmagyar.
A levélben kitér arra, hogy Lázár János országgyűlési képviselő az ő ügyében is nyilatkozott: hivatkozva az állami fenntartóra azt állította, az iskola színvonala folyamatosan csökkent. Rója szerint ez rosszindulatú és sértő megállapítás, mert nem volt olyan elemzés, amely ezt vizsgálta volna.
Viszont a hét év alatt az iskolával kapcsolatban állt négy fenntartónak a mindennapi működtetés is sokszor feladta a leckét.
"Egy tanévet tartoztunk a Megyei Intézményfenntartó Központhoz. Ez volt a sötét középkor. Ahogy a népnyelv mondja: se pénz, se posztó. Néhány levélváltás volt az éves kapcsolatunk. Ezután jött a Makói KLIK, melynek igazgatója Farkas Éva Erzsébet (a jelenlegi makói polgármester) volt. Két tanévben költségvetésünk sem volt. Örültünk minden nyert pályázatnak. Egyik ilyen alkalommal a pályázati program kezdetén kértem a KLIK-től a pénzünket. A Makóra utalt pénzzel nem tudtak elszámolni. A határidő szorításában innovatív tantestületünk tagjaival adtuk össze a szükséges anyagi erőt, és valósítottuk meg tanulóinknak a pályázatban leírt programot, megtartva megszokott színvonalunkat" - írja.
Rója szerint elmozdításának nem volt szakmai, pedagógiai oka, csakis az, hogy kollégáival együtt aláírta a miskolci pedagógusok oktatáspolitikai vitairatát. Politikai döntés született tehát, amit kár szakmainak feltüntetni.
Akcióznak a makói iskolaigazgatóval szimpatizáló diákok és szülők
Kék szalagot kötnek a makói József Attila Gimnázium kerítésére szülők és diákok, így tiltakoznak az intézményt 22 éve vezető Rója István igazgatói pályázatának érvénytelenítése ellen. Ahogy arról korábban beszámoltunk, nem vezetheti tovább a makói József Attila Gimnáziumot (JAG) Rója István igazgató, akiért korábban tüntettek is a város lakói.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
