Kék szalagot kötnek a makói József Attila Gimnázium kerítésére szülők és diákok, így tiltakoznak az intézményt 22 éve vezető Rója István igazgatói pályázatának érvénytelenítése ellen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, nem vezetheti tovább a makói József Attila Gimnáziumot (JAG) Rója István igazgató, akiért korábban tüntettek is a város lakói. Huszonkét éve igazgató a gimnáziumban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban érvénytelenítette a pályázatát, új pályázatot írnak ki 3 hónapon belül. Egyébként egyedül ő pályázott az intézmény igazgatói posztjára.
Az igazgatóval szimpatizáló tanárok, diákok és szülők kék szalagot kötnek a gimnázium kerítésére, így tiltakoznak Rója István pályázatának érvénytelenítése ellen. A Facebookon terjedő felhívás szerint a minisztérium "ezzel az ítélettel szembement a diákok, a szülők, a tantestület és minden makói akaratával".
Rója István egyébként szerdán a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, egyelőre nem tájékoztatták arról, hogy huszonkét, intézményvezetéssel töltött év után miért nem fogadták el pályázatát, de érezte, hogy ez lesz a vége, "azért volt bennem némi remény, mégiscsak számít, hogy a szülők és a tantestület pozitív véleménnyel van rólam".
"Egy alkalommal érzékeltem felelősségrevonás-félét. Lázár János miniszter úr – a térség országgyűlési képviselője – egyszer Makón járt, akkor megkérdezte tőlem, miért írtam alá a miskolci Herman Ottó Gimnázium kiáltványát. Én ekkor kedvesen, udvariasan válaszoltam neki, és úgy gondolom ma is. Minden szavam igaz volt" - tette hozzá. A Herman iskola tavaly levélben hívta fel a figyelmet a közoktatás drámai állapotára, ezt követően robbant ki komolyabb tiltakozáshullám.
Megszólalt a 22 év után menesztett iskolaigazgató: azért volt bennem némi remény
Hivatalosan egyelőre nem tájékoztatták Rója Istvánt arról, hogy huszonkét, intézményvezetéssel töltött év után miért nem fogadták el pályázatát a makói József Attila Gimnázium igazgatói posztjára, a döntésről a sajtóból értesült - írja a Magyar Nemzet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
