Siralmas eredmények: mire elég az iskolában megszerzett tudás?

A magyarok mintegy fele úgy érzi, hogy a napi munkájához használt tudásának kevesebb mint felét szerezte az iskolában – derül ki az OTP Bank kutatásából.

  • Eduline
pixabay

A magyarok fele úgy érzi, hogy az oktatásban megszerzett tudás kevesebb mint a felét teszi ki annak, ami a munkájához szükséges – írja a Világgazdaság a kutatásra hivatkozva. 

Az eredményekből látszik, hogy a munkavállalók mintegy harmada – 31 százalékuk – a fejlődés biztos útját abban látja, ha maga jár utána a dolgoknak, 28 százalékuk pedig a kollégáktól tanul.

A tréningek, továbbképzések jelentik a kapaszkodót a résztvevők 14 százaléka számára. Ugyanakkor a munkavállalók elvárják a munkahelyi képzések megszervezését. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka a munkáltató feladatának tartja a dolgozók képzésének, fejlesztésének biztosítását.

A diákok és a cégek is jól járnak a diákmunkával - de ezeket a szabályokat be kell tartani

Win-win szituáció - így nevezte az Eduline-nak több hallgató a diákmunkát, azzal ugyanis mind a pénzhiánnyal küzdő egyetemisták, mind a cégek jól járnak. Ám az alapvető foglalkoztatási szabályokat akkor is be kell tartani, ha valaki diákokat alkalmaz. De milyen szabályokról van szó? Utánajártunk.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István