A magyarok mintegy fele úgy érzi, hogy a napi munkájához használt tudásának kevesebb mint felét szerezte az iskolában – derül ki az OTP Bank kutatásából.
A magyarok fele úgy érzi, hogy az oktatásban megszerzett tudás kevesebb mint a felét teszi ki annak, ami a munkájához szükséges – írja a Világgazdaság a kutatásra hivatkozva.
Az eredményekből látszik, hogy a munkavállalók mintegy harmada – 31 százalékuk – a fejlődés biztos útját abban látja, ha maga jár utána a dolgoknak, 28 százalékuk pedig a kollégáktól tanul.
A tréningek, továbbképzések jelentik a kapaszkodót a résztvevők 14 százaléka számára. Ugyanakkor a munkavállalók elvárják a munkahelyi képzések megszervezését. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka a munkáltató feladatának tartja a dolgozók képzésének, fejlesztésének biztosítását.
A diákok és a cégek is jól járnak a diákmunkával - de ezeket a szabályokat be kell tartani
Win-win szituáció - így nevezte az Eduline-nak több hallgató a diákmunkát, azzal ugyanis mind a pénzhiánnyal küzdő egyetemisták, mind a cégek jól járnak. Ám az alapvető foglalkoztatási szabályokat akkor is be kell tartani, ha valaki diákokat alkalmaz. De milyen szabályokról van szó? Utánajártunk.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
