Elkeserítő eredmények születettek egy felmérés során: a magyar diákok és szülők elégedetlenek az oktatással, és inkább külföldön képzelik el a jövőjüket.
Középiskolás diákok és szülők véleményét vizsgálta az Engame Akadémia, a kutatás során ötszáz, 14-19 éves diákot és ötszáz, 35-60 év közötti szülőt kérdeztek meg arról, mit gondolnak a magyar közoktatásról és a továbbtanulásról.
Az ismertetett eredményekből kiderült, a legnagyobb problémának a szülők és a diákok is a magyar oktatási módszereket, a kevéssé életszerű tananyagot és a magas óraszámokat tartják. Csupán a diákok 19 százaléka, a szülők 16 százaléka elégedett teljes mértékben az iskolai oktatással. Többek között ez lehet az oka annak, hogy csak a diákok 40 százaléka biztos abban, hogy itthon tanulna tovább. Tízből nyolc szülő pedig támogatná, hogy gyermeke külföldön folytassa tanulmányait.
Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapító-igazgatója a kutatás ismertetése során kiemelte, hogy bár a megkérdezett diákok közel 100 százaléka szeretne továbbtanulni, döntésüket nehezíti, hogy orientációjukhoz nem kapnak érdemi segítséget. A megkérdezett szülők kétharmada szerint a gyerekük semmilyen orientációs támogatást nem kapott az elmúlt két év során. Ezt támasztja alá az OECD 2014-es oktatással kapcsolatos országtanulmánya is, melyből kiderül, hogy míg a magyar fiatalok 54 százaléka kezdi meg felsőfokú tanulmányait, csak 23 százalékuk fejezi be azt.
A külföldi tanulást fontolgatók elsőként Angliát, második helyen az Egyesült Államokat jelölték meg célpontként, a harmadik legkedveltebb állam Németország, amelyet Ausztria követ. Ugyanakkor a megkérdezetteknek van realitásérzékük: a konkrét választásra vonatkozó kérdésnél az USA hátrébb szorult, mert az ottani tandíjak és megélhetési költségek csak nagyon kevesek számára teszik elérhetővé az amerikai továbbtanulást, és az uniós országok egyetemeivel összehasonlítva a felvételi eljárás is sokkal bonyolultabb.
Az Engame kiszámolta a tanulói terheltség brutális növekedését. Míg 2002-ben a heti átlagos tanulással lekötött idő 52-53 óra volt (iskolatípustól függően), ez a szám 59-63 közé ugrott 2013-ban. Ez tanóraszám-növekedést is jelent: a 2002-es 25-29-ről 2013-ra 35 tanórára ugrott a kötelező órák száma. Ennek egyik következménye, hogy a testileg és lelkileg óriási változásokon átmenő középiskolások fele kevesebbet alszik napi nyolc óránál. Ennek egyik oka a rengeteg házi feladat, amelynek mennyisége jóval több a fejlett országokénál – a finneknél feleannyi, mint Magyarországon. Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
