Elkeserítő eredmények születettek egy felmérés során: a magyar diákok és szülők elégedetlenek az oktatással, és inkább külföldön képzelik el a jövőjüket.
Középiskolás diákok és szülők véleményét vizsgálta az Engame Akadémia, a kutatás során ötszáz, 14-19 éves diákot és ötszáz, 35-60 év közötti szülőt kérdeztek meg arról, mit gondolnak a magyar közoktatásról és a továbbtanulásról.
Az ismertetett eredményekből kiderült, a legnagyobb problémának a szülők és a diákok is a magyar oktatási módszereket, a kevéssé életszerű tananyagot és a magas óraszámokat tartják. Csupán a diákok 19 százaléka, a szülők 16 százaléka elégedett teljes mértékben az iskolai oktatással. Többek között ez lehet az oka annak, hogy csak a diákok 40 százaléka biztos abban, hogy itthon tanulna tovább. Tízből nyolc szülő pedig támogatná, hogy gyermeke külföldön folytassa tanulmányait.
Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapító-igazgatója a kutatás ismertetése során kiemelte, hogy bár a megkérdezett diákok közel 100 százaléka szeretne továbbtanulni, döntésüket nehezíti, hogy orientációjukhoz nem kapnak érdemi segítséget. A megkérdezett szülők kétharmada szerint a gyerekük semmilyen orientációs támogatást nem kapott az elmúlt két év során. Ezt támasztja alá az OECD 2014-es oktatással kapcsolatos országtanulmánya is, melyből kiderül, hogy míg a magyar fiatalok 54 százaléka kezdi meg felsőfokú tanulmányait, csak 23 százalékuk fejezi be azt.
A külföldi tanulást fontolgatók elsőként Angliát, második helyen az Egyesült Államokat jelölték meg célpontként, a harmadik legkedveltebb állam Németország, amelyet Ausztria követ. Ugyanakkor a megkérdezetteknek van realitásérzékük: a konkrét választásra vonatkozó kérdésnél az USA hátrébb szorult, mert az ottani tandíjak és megélhetési költségek csak nagyon kevesek számára teszik elérhetővé az amerikai továbbtanulást, és az uniós országok egyetemeivel összehasonlítva a felvételi eljárás is sokkal bonyolultabb.
Az Engame kiszámolta a tanulói terheltség brutális növekedését. Míg 2002-ben a heti átlagos tanulással lekötött idő 52-53 óra volt (iskolatípustól függően), ez a szám 59-63 közé ugrott 2013-ban. Ez tanóraszám-növekedést is jelent: a 2002-es 25-29-ről 2013-ra 35 tanórára ugrott a kötelező órák száma. Ennek egyik következménye, hogy a testileg és lelkileg óriási változásokon átmenő középiskolások fele kevesebbet alszik napi nyolc óránál. Ennek egyik oka a rengeteg házi feladat, amelynek mennyisége jóval több a fejlett országokénál – a finneknél feleannyi, mint Magyarországon. Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
