Elkeserítő eredmények születettek egy felmérés során: a magyar diákok és szülők elégedetlenek az oktatással, és inkább külföldön képzelik el a jövőjüket.
Középiskolás diákok és szülők véleményét vizsgálta az Engame Akadémia, a kutatás során ötszáz, 14-19 éves diákot és ötszáz, 35-60 év közötti szülőt kérdeztek meg arról, mit gondolnak a magyar közoktatásról és a továbbtanulásról.
Az ismertetett eredményekből kiderült, a legnagyobb problémának a szülők és a diákok is a magyar oktatási módszereket, a kevéssé életszerű tananyagot és a magas óraszámokat tartják. Csupán a diákok 19 százaléka, a szülők 16 százaléka elégedett teljes mértékben az iskolai oktatással. Többek között ez lehet az oka annak, hogy csak a diákok 40 százaléka biztos abban, hogy itthon tanulna tovább. Tízből nyolc szülő pedig támogatná, hogy gyermeke külföldön folytassa tanulmányait.
Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapító-igazgatója a kutatás ismertetése során kiemelte, hogy bár a megkérdezett diákok közel 100 százaléka szeretne továbbtanulni, döntésüket nehezíti, hogy orientációjukhoz nem kapnak érdemi segítséget. A megkérdezett szülők kétharmada szerint a gyerekük semmilyen orientációs támogatást nem kapott az elmúlt két év során. Ezt támasztja alá az OECD 2014-es oktatással kapcsolatos országtanulmánya is, melyből kiderül, hogy míg a magyar fiatalok 54 százaléka kezdi meg felsőfokú tanulmányait, csak 23 százalékuk fejezi be azt.
A külföldi tanulást fontolgatók elsőként Angliát, második helyen az Egyesült Államokat jelölték meg célpontként, a harmadik legkedveltebb állam Németország, amelyet Ausztria követ. Ugyanakkor a megkérdezetteknek van realitásérzékük: a konkrét választásra vonatkozó kérdésnél az USA hátrébb szorult, mert az ottani tandíjak és megélhetési költségek csak nagyon kevesek számára teszik elérhetővé az amerikai továbbtanulást, és az uniós országok egyetemeivel összehasonlítva a felvételi eljárás is sokkal bonyolultabb.
Az Engame kiszámolta a tanulói terheltség brutális növekedését. Míg 2002-ben a heti átlagos tanulással lekötött idő 52-53 óra volt (iskolatípustól függően), ez a szám 59-63 közé ugrott 2013-ban. Ez tanóraszám-növekedést is jelent: a 2002-es 25-29-ről 2013-ra 35 tanórára ugrott a kötelező órák száma. Ennek egyik következménye, hogy a testileg és lelkileg óriási változásokon átmenő középiskolások fele kevesebbet alszik napi nyolc óránál. Ennek egyik oka a rengeteg házi feladat, amelynek mennyisége jóval több a fejlett országokénál – a finneknél feleannyi, mint Magyarországon. Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
