A Népszava szerint még mindig sok a probléma a köznevelési tanulmányi alaprendszerrel, a KRÉTA-val.
Az idei félévtől az összes, tankerületi központok által fenntartott iskolában bevezetik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használatát – derült ki Rétvári Bence államtitkár Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdéseire adott írásbeli válaszából. A rendszert (ami az iskolai adminisztrációs feladatokat könnyítené meg) eddig 883 iskolában használták aktívan, most valamennyi intézményben megkezdődött a "tesztelés" - írja a Népszava.
A rendszerrel a tanév elején még számos probléma volt - sok helyen akadozott, sőt leállt -, ám ezeket a Klebelsberg Központ szerint megoldották, szerintük a KRÉTA könnyen kezelhető program.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban körbekérdezett az iskolákban, arra voltak kíváncsiak, a tanárok jelenleg hogyan boldogulnak a rendszerrel. Az egyik fővárosi gimnázium informatikatanára szerint továbbra is "gyalázatos" a rendszer, nagyon lassú, nem listázza ki egy osztály összes érdemjegyét, az osztályfőnökök a diákok átlagait sem látják. Az igazolások rögzítése is bonyolult és körülményes. Előfordul, hogy az órarendek sem jelennek meg.
A PDSZ-hez érkezett visszajelzések szerint a KRÉTA nem ad lehetőséget arra, hogy egy tanár megnézze, egy diákja más tantárgyakból hogyan teljesít, illetve ha valamit rosszul rögzítenek, hiába javítják ki, a rendszer a hibás adatot is meghagyja. A szombati tanítási napokkal sem tud mit kezdeni. Mendrey László PDSZ-elnök szerint a KRÉTA-t ilyen állapotban felelőtlenség minden iskolában bevezetni.
Ha türelmesek, lehet vele dolgozni: továbbra is nehézségeket okoz a KRÉTA rendszer
Az iskolákban továbbra is nehézséget okoz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használata, ugyanis a hibák jó részét még mindig nem sikerült orvosolni. Ahogy korábban mi is megírtuk, a A KRÉTA rendszer a leginkább lesújtó vélemények szerint egyenesen katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz képest, de más is azon az állásponton volt, hogy egyelőre használhatatlan.
Néhány napos bizonytalanság után végre kiderült, kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. Az eredetileg tervezett időponthoz képest később, november 5-én állnak munkába az új igazgatók, de nem mindenhol: öt tankerületben ugyanis újra meg kell hirdetni a vezetői posztot.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Még a tavalyihoz képest is jóval gyengébb eredményt értek el a negyedikesek és az ötödikesek szövegértésből, viszont a nyolcadikosok javítottak – derült a 2026-os kompetenciamérés eredményeiből. A 2026-os kompetenciamérést a negyediktől egészen tizenegyedikig a diákok március 23. és május 29. között írták egy meghatározott ütemezési rend alapján.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
