A Népszava szerint még mindig sok a probléma a köznevelési tanulmányi alaprendszerrel, a KRÉTA-val.
Az idei félévtől az összes, tankerületi központok által fenntartott iskolában bevezetik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használatát – derült ki Rétvári Bence államtitkár Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdéseire adott írásbeli válaszából. A rendszert (ami az iskolai adminisztrációs feladatokat könnyítené meg) eddig 883 iskolában használták aktívan, most valamennyi intézményben megkezdődött a "tesztelés" - írja a Népszava.
A rendszerrel a tanév elején még számos probléma volt - sok helyen akadozott, sőt leállt -, ám ezeket a Klebelsberg Központ szerint megoldották, szerintük a KRÉTA könnyen kezelhető program.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban körbekérdezett az iskolákban, arra voltak kíváncsiak, a tanárok jelenleg hogyan boldogulnak a rendszerrel. Az egyik fővárosi gimnázium informatikatanára szerint továbbra is "gyalázatos" a rendszer, nagyon lassú, nem listázza ki egy osztály összes érdemjegyét, az osztályfőnökök a diákok átlagait sem látják. Az igazolások rögzítése is bonyolult és körülményes. Előfordul, hogy az órarendek sem jelennek meg.
A PDSZ-hez érkezett visszajelzések szerint a KRÉTA nem ad lehetőséget arra, hogy egy tanár megnézze, egy diákja más tantárgyakból hogyan teljesít, illetve ha valamit rosszul rögzítenek, hiába javítják ki, a rendszer a hibás adatot is meghagyja. A szombati tanítási napokkal sem tud mit kezdeni. Mendrey László PDSZ-elnök szerint a KRÉTA-t ilyen állapotban felelőtlenség minden iskolában bevezetni.
Ha türelmesek, lehet vele dolgozni: továbbra is nehézségeket okoz a KRÉTA rendszer
Az iskolákban továbbra is nehézséget okoz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használata, ugyanis a hibák jó részét még mindig nem sikerült orvosolni. Ahogy korábban mi is megírtuk, a A KRÉTA rendszer a leginkább lesújtó vélemények szerint egyenesen katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz képest, de más is azon az állásponton volt, hogy egyelőre használhatatlan.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
