Köznevelési törvény: több ponton módosítanák a jogszabályt

Több ponton is módosítanák kormánypárti képviselők a héten az Országgyűlésben tárgyalni kezdett köznevelési törvényt.

  • MTI
Túry Gergely

A parlament honlapján közzétett egyik fideszes módosító indítványban az olvasható: nemzeti köznevelési törvény szellemiségével, a köznevelési feladatok közszolgálatként történő felfogásával és definiálásával nincs összhangban az, hogy gazdasági társaságok is nyújthassanak pedagógiai szakmai szolgáltatást, tehát ezt a lehetőséget a törvényből törölni kell.

Más fideszes képviselők módosító javaslata - kiegészítve a jelenleg is érvényes szabályozást - egyértelműen elhatárolná a fenntartó és a működtető feladatait. Egyértelművé tennék, hogy a működtető feladata a köznevelési feladatellátáshoz szükséges ingó- és ingatlanvagyon (például épület, udvar, konyha) működtetése, míg a fenntartó felel azon ingóvagyonért (bútorzat, taneszközök), amelyek közvetlenül a köznevelési tevékenységhez kapcsolódnak.

Egy másik kormánypárti módosítás szerint a települési és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények esetében is indokolt számukra az állami köznevelési közfeladat ellátás keretében biztosítani a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. A nemzetiségi önkormányzatok ugyan jogosultak saját pedagógiai intézetet fenntartani, de amennyiben ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni, akkor számukra is az Oktatási Hivatal kell hogy nyújtsa a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Rögzítenék, hogy a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza, fenntartanák a jogszabályban annak a lehetőségét is, hogy a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtető hozzájárulást igényeljen.

Egy módosító javaslat rendezné azt a pénzügyi helyzetet, ha az ellátásra kötelezett önkormányzat területén megszűnő, óvodai ellátást biztosító magán-, egyházi vagy önkormányzati intézménybe járó gyermekek ellátására, óvodai csoportok átvételére a kormányhivatal más önkormányzat óvodáját jelöli ki.

Kitértek arra is, hogy a lemaradás már az óvodai ellátás ideje alatt sok esetben megállapítható, ami alapján a későbbi iskolai lemorzsolódás veszélye fennáll, ezért indokolt e gyermekek körének azonosítása, a jelző- és támogató rendszer felépítése az óvodai évekre vonatkozóan is. Ezzel jelentősen csökkenthető a későbbi lemorzsolódás kockázata és társadalmi költsége, sikeresebb lehet a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózása, integrálódása, nőhet társadalmi mobilitásuk.

Az Országgyűlés kedden kezdte tárgyalni a köznevelési törvény módosítását. Czunyiné Bertalan Judit, köznevelésért felelős államtitkár expozéjában közölte: az új köznevelési rendszer működése során szerzett tapasztalatok alapján a hatékonyság fokozása és a működőképesség erősítése érdekében szükséges módosítani és pontosítani a törvény rendelkezéseit.

A törvényjavaslat elsődleges célja a 2012/13-as tanévtől bevezetett szabályozás tökélesítése, kiegészítése, és a törvény keretjellegéhez igazodva a terjedelmi egyszerűsítés, ezért több rendelkezés deregulációja is megtörténik - tette hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.