Köznevelési kerekasztal: még nincs meg minden tag, de októberben megtartanák az első ülést

Még nem tűzték ki a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal alakuló ülésének időpontját, de októberben szeretnék megtartani - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.

  • Eduline
MTI Fotó: Kovács Tamás

A Magyar Hírlapnak Maruzsa Zoltán elmondta, mivel még nem minden meghívott szervezet delegált tagot a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalba, nem tűzték ki az alakuló ülés időpontját, mindenképpen októberben szeretnék azonban megtartani. Távolmaradásukat csak a szakszervezetek jelezték.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztusban hét pedagógus-szakszervezet közölte: nem vesznek részt a kerekasztal munkájában. Döntésüket többek között azzal indokolták, hogy az egyeztetés feltétele az egyenrangú felek, partnerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, összetételét, hatáskörét nem törvény határozza meg. Kifogásolták, hogy nem írtak elő kötelezettséget a döntéshozó számára, hogy a kerekasztal véleményét, javaslatait figyelembe kell venni.

Maruzsa Zoltán a Magyar Hírlap kérdésére közölte: a kerekasztal ülései akár nyilvánosak is lehetnek, erről majd a résztvevők dönthetnek.

Visszavágtak a kormánynak a tanárok: ilyen egyeztetéseken nem akarnak részt venni

Nem vesz részt a közeljövőben létrejövő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkában hét pedagógusszakszervezet - az erről szóló megállapodást csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón írták alá a tömörülések képviselői. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felidézte: júliusban döntött a kormány, hogy augusztus 31-ig új köznevelési kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdették ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.