Köznevelési kerekasztal: még nincs meg minden tag, de októberben megtartanák az első ülést

Még nem tűzték ki a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal alakuló ülésének időpontját, de októberben szeretnék megtartani - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.

  • Eduline
MTI Fotó: Kovács Tamás

A Magyar Hírlapnak Maruzsa Zoltán elmondta, mivel még nem minden meghívott szervezet delegált tagot a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalba, nem tűzték ki az alakuló ülés időpontját, mindenképpen októberben szeretnék azonban megtartani. Távolmaradásukat csak a szakszervezetek jelezték.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztusban hét pedagógus-szakszervezet közölte: nem vesznek részt a kerekasztal munkájában. Döntésüket többek között azzal indokolták, hogy az egyeztetés feltétele az egyenrangú felek, partnerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, összetételét, hatáskörét nem törvény határozza meg. Kifogásolták, hogy nem írtak elő kötelezettséget a döntéshozó számára, hogy a kerekasztal véleményét, javaslatait figyelembe kell venni.

Maruzsa Zoltán a Magyar Hírlap kérdésére közölte: a kerekasztal ülései akár nyilvánosak is lehetnek, erről majd a résztvevők dönthetnek.

Visszavágtak a kormánynak a tanárok: ilyen egyeztetéseken nem akarnak részt venni

Nem vesz részt a közeljövőben létrejövő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkában hét pedagógusszakszervezet - az erről szóló megállapodást csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón írták alá a tömörülések képviselői. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felidézte: júliusban döntött a kormány, hogy augusztus 31-ig új köznevelési kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdették ki.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.