Újabb szereplőkkel kibővülve folytatja munkáját kedden a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a testület ülésén az ingyenes nyelvvizsgáról, KRESZ-vizsgáról a diákhitel változásokról és az iskolafejlesztésekről is szó lesz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A tárca közleményében felidézte: a megújult testület tavaly november végén tartotta alakuló ülését. A kormány tavalyi döntésének megfelelően a testület létszáma és a delegálási joggal rendelkezők köre bővült, a testületben eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács pedig nagyobb létszámmal képviselteti magát, illetve új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház.
A keddi ülésen a szakképzési és felnőttképzési törvény január 1-jén hatályba lépett változásáról ad tájékoztatást a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, illetve az ebből fakadó kormányrendeleti- és miniszteri rendeleti szintű változásokról lesz szó.
A résztvevők tájékoztatást kapnak az iskolafejlesztésekről, a diákokat érintő kedvező változásokról, valamint a diákhitellel, az ingyenes nyelvvizsgával és a KRESZ-vizsgával kapcsolatos új szabályozásról is. A testület ezt követően a következő hónapok munkatervét készíti elő - közölte a minisztérium.
Ingyenes nyelvvizsga: a négy legfontosabb kérdés és a válaszok
Január elseje óta visszaigényelhetitek a nyelvvizsgátok díját, ha megfeleltek néhány feltételnek. Rengeteg olvasói kérdés érkezett, úgyhogy ismét összefoglaljuk a legfontosabb infókat. következnek. Milyen nyelvvizsga díját kaphatjátok vissza? A Magyarországon akkreditált, középfokú (vagyis B2-es) és felsőfokú (C1-es) angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, latin, portugál, arab, héber, kínai, japán, holland, finn és nemzetiségi nyelvekből tett nyelvvizsgák díját igényelhetitek vissza.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
