Ingyenes nyelvvizsga és KRESZ-vizsga: erről is lesz szó a köznevelési kerekasztal ülésén

Újabb szereplőkkel kibővülve folytatja munkáját kedden a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a testület ülésén az ingyenes nyelvvizsgáról, KRESZ-vizsgáról a diákhitel változásokról és az iskolafejlesztésekről is szó lesz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

  • MTI
MTI / Szigetváry Zsolt

A tárca közleményében felidézte: a megújult testület tavaly november végén tartotta alakuló ülését. A kormány tavalyi döntésének megfelelően a testület létszáma és a delegálási joggal rendelkezők köre bővült, a testületben eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács pedig nagyobb létszámmal képviselteti magát, illetve új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház.

A keddi ülésen a szakképzési és felnőttképzési törvény január 1-jén hatályba lépett változásáról ad tájékoztatást a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, illetve az ebből fakadó kormányrendeleti- és miniszteri rendeleti szintű változásokról lesz szó.

A résztvevők tájékoztatást kapnak az iskolafejlesztésekről, a diákokat érintő kedvező változásokról, valamint a diákhitellel, az ingyenes nyelvvizsgával és a KRESZ-vizsgával kapcsolatos új szabályozásról is. A testület ezt követően a következő hónapok munkatervét készíti elő - közölte a minisztérium.

Ingyenes nyelvvizsga: a négy legfontosabb kérdés és a válaszok

Január elseje óta visszaigényelhetitek a nyelvvizsgátok díját, ha megfeleltek néhány feltételnek. Rengeteg olvasói kérdés érkezett, úgyhogy ismét összefoglaljuk a legfontosabb infókat. következnek. Milyen nyelvvizsga díját kaphatjátok vissza? A Magyarországon akkreditált, középfokú (vagyis B2-es) és felsőfokú (C1-es) angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, latin, portugál, arab, héber, kínai, japán, holland, finn és nemzetiségi nyelvekből tett nyelvvizsgák díját igényelhetitek vissza.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.