Minden negyedik középiskolás mérnök szeretne lenni, annak ellenére, hogy nem tudják, mindez milyen feladatokkal, munkakörökkel jár. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) felmérése szerint a középiskolások többsége az építészre és az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol.
A 9-12. évfolyamos diákok közül minden negyedik valamilyen mérnöki képzésre jelentkezne pályaválasztáskor. Gazdasági szakot 12 százalék, az orvosi és gyógyszerészeti szakot 11 százalék, bölcsészképzést 8 százalék, jogi területen pedig 6 százalék tanulna - derül ki az EJMSZ országos felméréséből.
Negyvenkét magyar középiskola összesen 1204 tanulóját kérdezték. Kiderül az is, hogy a matematikát és az informatikát legalább kétszer annyira hasznosnak vélik, mint bármely másik tantárgyat. Ennek ellenére matematikából szerzik a leggyengébb osztályzatokat, ami miatt sokszor elbizonytalanodnak, hogy a mérnöki pálya valóban nekik való-e - derül ki a felmérésből.
A megkérdezett diákok a mérnökök munkájáról keveset tudnak. Többségük az építészre vagy az építőmérnökre asszociál, ha egy mérnökre gondol, az informatika szakterületeire például kevesen utaltak. A robotikát és a kiberbiztonságot például alig 1-1 százalékuk említette, a mesterséges intelligenciát vagy az adatbányászatot pedig egy diák sem hozta összefüggésbe ezekkel.
Az azonban nem volt kérdés számukra, hogy ezzel a szakmával jó esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon, és kifejezetten stabil megélhetést, magas életszínvonalat érhetnek el.
Nagy terve van a kormánynak: ezekre a szakokra terelnének több diákot
A magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésre felvételizzen - ezt mondta Palkovics László innovációs miniszter egy keddi konferencián.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
