Ilyen lesz az idei középiskolai felvételi: milyen feladatok várnak a diákokra?

Milyen feladatokat kell megoldaniuk a 2016-ban középiskolába jelentkező diákoknak a központi írásbelin? Mennyi idejük van, és hány pontot szerezhetnek? Íme, a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline
Január 16-án tartják a központi írásbelit a 2016-os középiskolai felvételin
Shutterstock

A középiskolák október 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi tájékoztatójukat. Azoknak, akik várhatóan olyan intézménybe szeretnének jelentkezni, ahol kötelező az írásbeli felvételi, december 8-ig kell jelentkezniük rá. A központi vizsgát január 16-án, tíz órától az erre kijelölt iskolákban tartják a négy-, hat- és nyolcosztályos középiskolába jelentkezőknek is. Ha rajtatok kívül álló, alapos ok miatt maradtok le az írásbeliről, január 21-én lesz pótvizsga. Az eredmények február 4-én derülnek ki, ezután, február 12-ig kell leadni a felvételi jelentkezési lapokat. A középiskolai felvételi összes dátumát itt találjátok.

A központi írásbelin a diákoknak egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatsort kell megoldaniuk 45-45 perc alatt, tantárgyanként maximum 50 pontot szerezhetnek. Mivel az iskolák eltérő tempóban dolgozzák fel a tananyagot, a tesztekben a korábbi évek követelményei szerepelnek. Emellett elsősorban nem a tárgyi tudást, hanem a középiskolához szükséges alapvető készségeket, képességeket, kompetenciákat mérik fel.

Az előző évek feladatsorai alapján is felkészülhettek a felvételire, ezeket az Oktatási Hivatal honlapjáról, ide kattintva tölthetitek le, javítási útmutatóval együtt. A hatosztályos középiskolába jelentkezők plusz segítséget kapnak, mivel ők az 5-6. osztályban már az új kerettantervek szerint tanultak, tanulnak. A magyar nyelvi feladatlapok témaköreit itt, a matematikáét pedig itt találjátok.

Magyar nyelvi feladatsor

A feladatsorban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, és a nyelvi, kommunikációs, helyesírási ismereteket, a szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességeket és az íráskészséget teszteli. A feladatok kapcsolódhatnak szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez is. A tizedik feladatban egy szöveget kell írni a megadott szempontok - téma, műfaj, terjedelem - alapján.

Matematika feladatsor

Matematikából sem egy-egy témakör anyagát kérdezik vissza: összetettebb feladatokat kell megoldani, amelyek egyszerre többféle készség meglétét ellenőrzik. Mérik a kreativitást, a logikát, a szabálykövetést, a koncentrációs és a feladatmegoldó készséget, és elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése is.

Mit vihetnek magukkal a diákok?

A feladatokat kéken vagy feketén fogó tollal kell megoldani, a rajzokat azonban ceruzával kell elkészíteni. A magyar nyelvi feladatsorhoz nem használhattok segédeszközt, a matematikára viszont bevihetitek a vonalzót, körzőt, szögmérőt, a számológépet viszont nem. Mi várt az általános és középiskolai diákokra szeptemberben? Erről itt olvashattok, a tantárgyakról szóló cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.