Szombaton tartják a középfokú iskolák felvételi eljárásának központi írásbeli vizsgáit, az idén 407 intézmény szervez ilyet.
A központi írásbeliket a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra jelentkezők számára országosan egységesen szervezik szombaton. Az Oktatási hivatal közleménye szerint 407 intézmény tart 512 vizsgahelyszínen írásbelit. A középiskolai felvételiről itt találtok bővebb információt.
A 9. évfolyam írásbelijére csaknem 53 700-an jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 7200-an, a 8 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 5400-an vesznek majd részt.
A vizsgaszervező intézmény köteles a központi írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból (magyar nyelv és matematika) megtartani. Az intézmények a központi írásbeli vizsgán kívül más írásbelin való részvételt a jelentkezőktől nem követelhetnek meg.
A magyar nyelvből és matematikából készített központi feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek az eredményes továbbtanuláshoz szükségesek.
Az írásbeli vizsga feladatlaponként 45 perces, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani.
A pótló vizsgákat január 21-én tartják, ilyet azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet központi írásbeli vizsgát.
Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező iskola a tanév rendjében meghatározottak szerint február 4-éig közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
