Szombaton minden eldől: több ezer diáknak kell felvételit írni

Szombaton tartják a középfokú iskolák felvételi eljárásának központi írásbeli vizsgáit, az idén 407 intézmény szervez ilyet.

  • Eduline
Shutterstock

A központi írásbeliket a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra jelentkezők számára országosan egységesen szervezik szombaton. Az Oktatási hivatal közleménye szerint 407 intézmény tart 512 vizsgahelyszínen írásbelit. A középiskolai felvételiről itt találtok bővebb információt.

A 9. évfolyam írásbelijére csaknem 53 700-an jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 7200-an, a 8 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 5400-an vesznek majd részt.

A vizsgaszervező intézmény köteles a központi írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból (magyar nyelv és matematika) megtartani. Az intézmények a központi írásbeli vizsgán kívül más írásbelin való részvételt a jelentkezőktől nem követelhetnek meg.

A magyar nyelvből és matematikából készített központi feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek az eredményes továbbtanuláshoz szükségesek.

Az írásbeli vizsga feladatlaponként 45 perces, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani.

A pótló vizsgákat január 21-én tartják, ilyet azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet központi írásbeli vizsgát.

Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező iskola a tanév rendjében meghatározottak szerint február 4-éig közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.