Fontos infók középiskolába felvételizőknek: mikor érdemes sorrendet változtatni?

Fontos hetek jönnek a középiskolai felvételin: néhány nap múlva nyilvánosságra hozzák a középiskolák ideiglenes felvételi jegyzékét, március közepén pedig megváltoztathatják felvételi sorrendjüket a jelentkezők. Hogyan lehet módosítani a sorrendet? És mikor érdemes változtatni?

  • Eduline

Hogyan lehet változtatni a sorrenden?

A diákok és a szülők március 16-án és 17-én módosíthatják a tanulói adatlapokat az általános iskolákban. Ekkor már tudni fogják, milyen eredményt értek el az írásbeli és a szóbeli felvételin, március 10-ig ugyanis az összes középiskola nyilvánosságra hozza a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét, amely a diákok összesített eredményét és a gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola által készített rangsorban elfoglalt helyüket tartalmazza.

A sorrendmódosításhoz módosító tanulói adatlapot kell kitölteni: új középfokú iskolát ilyenkor már nem lehet beírni, tanulmányi területet (vagyis tagozatot) nem lehet törölni, a sorrendet azonban meg lehet változtatni.

Fülöp Máté

Új tanulmányi területet is meg lehet jelölni ilyenkor, de csak olyan intézményét, amely az eredeti jelentkezési lapon is szerepelt, és amellyel a szülő vagy az általános iskola már egyeztetett.

A 2017-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mikor érdemes változtatni?

A lényeg: azt az iskolát és tagozatot kell első helyre tenni, ahol a diák a legszívesebben tanulna. A középiskolák döntését nem befolyásolja, hogy egy jelentkező hányadik helyre sorolta az adott intézményt. Nem is tudhatják, hányadik helyen szerepelnek a tanulói adatlapokon, azokat az információkat ugyanis az Oktatási Hivatal, nem pedig a középiskolák dolgozzák fel.

Fontos: a szóbelin sem kérdezhetik meg a tanárok, hányadik helyen jelölte meg az adott intézményt és tagozatot a jelentkező.

"Ha egy adott középfokú iskolába való bekerülés a legfontosabb cél, akkor az adott középfokú iskola tanulmányi területeit kell egymás után a sorrend elején feltüntetni. Ezt követik a második iskola tanulmányi területei, és így tovább. Amennyiben egy adott típusú tanulmányi terület kiválasztása a cél, akkor azonos típusú tanulmányi területeket kell feltüntetni a sorrend elején, amelyek természetesen más-más iskolákban vannak" - tanácsolja az Oktatási Hivatal.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.