A diákok csalódottak, a szaktanárok szerint nem volt nehéz a középiskolai felvételi

A diákok és a szülők kiakadtak az idei középiskolai felvételi feladatain, a tanárok szerint azonban az eddigieknél alig volt nehezebb a feladatsor - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Shutterstock

A hvg.hu-nak nyilatkozó tanárok szerint a négy-, a hat- és a nyolcosztályos gimis feladatlapokban sem voltak váratlan feladatok. Egy magyartanár szerint az, aki a korábbi évek tesztjeiből felkészült, könnyen boldogulhatott, csak néhány szövegértelmezés, nyelvtani feladat volt a szokásosnál bonyolultabb.

A megkérdezett matektanárok szerint az utolsó feladatok most is nehezebbek voltak, mivel ezek szelektálják leginkább a tanulókat, de annak, aki figyelmesen elolvasta a leírást és jól értelmezte a példákat, nem okozhatott gondot a teszt. A négyosztályos gimnáziumok feladatsorait és a megoldásokat itt, a hatosztályosokét itt, a nyolcosztályosokét pedig itt nézhetitek meg.

A diákok és a szülők szerint viszont mindkét feladatsor kellemetlen meglepetés volt: egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó szülő szerint végigcsinálták az előző évek tesztjeit, de így is nehéz volt a magyar és a matek is, az utóbbiból pedig a választott gimnáziumban pedig állítólag tíz százalékkal lett rosszabb a felvételizők teljesítménye.

Egy iskolában a nyolcadikosok sírva jöttek ki az írásbeliről. A diákok a gyakorikerdesek.hu-n is arról számoltak be, hogy a matek feladatsor a vártnál sokkal rosszabbul sikerült, a magyar viszont többségüknek nem okozott gondot.

Az idei átlagteljesítményeket még nem hozták nyilvánosságra, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) viszont az iskolára vonatkozó eredményeket már közzétette.  Az ottani átlag az országos átlaggal azonos vagy annál néhány ponttal magasabb szokott lenni: idén a hatodikosok magyarból 31, matekból pedig 24 pontot értek el, a nyolcadikos diákok átlageredménye pedig 35, illetve 30 pont volt.

Tavaly az országos átlag a negyedikeseknél magyarból 36,4, matekból pedig 29,2 pont volt. A hatodikosok magyarból 28,9, matekból 25,9 pontot, a nyolcadikosok pedig 33,3, illetve 20,7 pontot értek el 2014-ben. Vagyis az AKG eredményei szerint idén a hatodikosok magyarból jobb, matekból pedig rosszabb, a nyolcadikosok pedig mindkét teszten jobb eredményt értek el.

Az átlageredményt ugyanakkor ronthatja, hogy - mivel nincs tétje - próbaképpen olyanok is megírják a tesztet, akik nem jelentkeznek írásbeli felvételit kérő gimnáziumba. Egy fővárosi általános iskola igazgatója pedig a hvg.hu-nak azt mondta: sokan, akiknek a tanulmányi eredménye viszont lehetővé tenné ezt, inkább szakmát tanulnának, ami a kormányzati kommunikációnak is köszönhető.

A statisztikák szerint a tesztet írók száma idén nem csökkent, sőt, növekedett: viszont ha az utóbbi éveket nézzük, négyosztályos gimnáziumba jóval kevesebben jelentkeznek - négy év alatt tízezerrel csökkent az ilyen intézménybe felvételizők száma.

Azok a nyolcadikosok, akik most nem kerülnek be egy választott középiskolába sem, a pótfelvételi időszakban újra próbálkozhatnak. A négy- és hatosztályos gimnáziumokba a jövő évtől kezdve viszont egy év csúszással már nem lehet jelentkezni a köznevelési törvény módosítása miatt, ami megszünteti a szülői kérésre elrendelt évismétlés lehetőségét. A módosítás december 16-án lépett életbe: a felvételi jelentkezés határideje korábban, december 9-én volt, így idén még választhatták az évismétlést a diákok. A részleteket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.