A diákok és a szülők kiakadtak az idei középiskolai felvételi feladatain, a tanárok szerint azonban az eddigieknél alig volt nehezebb a feladatsor - írja a hvg.hu.
A hvg.hu-nak nyilatkozó tanárok szerint a négy-, a hat- és a nyolcosztályos gimis feladatlapokban sem voltak váratlan feladatok. Egy magyartanár szerint az, aki a korábbi évek tesztjeiből felkészült, könnyen boldogulhatott, csak néhány szövegértelmezés, nyelvtani feladat volt a szokásosnál bonyolultabb.
A megkérdezett matektanárok szerint az utolsó feladatok most is nehezebbek voltak, mivel ezek szelektálják leginkább a tanulókat, de annak, aki figyelmesen elolvasta a leírást és jól értelmezte a példákat, nem okozhatott gondot a teszt. A négyosztályos gimnáziumok feladatsorait és a megoldásokat itt, a hatosztályosokét itt, a nyolcosztályosokét pedig itt nézhetitek meg.
A diákok és a szülők szerint viszont mindkét feladatsor kellemetlen meglepetés volt: egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó szülő szerint végigcsinálták az előző évek tesztjeit, de így is nehéz volt a magyar és a matek is, az utóbbiból pedig a választott gimnáziumban pedig állítólag tíz százalékkal lett rosszabb a felvételizők teljesítménye.
Egy iskolában a nyolcadikosok sírva jöttek ki az írásbeliről. A diákok a gyakorikerdesek.hu-n is arról számoltak be, hogy a matek feladatsor a vártnál sokkal rosszabbul sikerült, a magyar viszont többségüknek nem okozott gondot.
Az idei átlagteljesítményeket még nem hozták nyilvánosságra, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) viszont az iskolára vonatkozó eredményeket már közzétette. Az ottani átlag az országos átlaggal azonos vagy annál néhány ponttal magasabb szokott lenni: idén a hatodikosok magyarból 31, matekból pedig 24 pontot értek el, a nyolcadikos diákok átlageredménye pedig 35, illetve 30 pont volt.
Tavaly az országos átlag a negyedikeseknél magyarból 36,4, matekból pedig 29,2 pont volt. A hatodikosok magyarból 28,9, matekból 25,9 pontot, a nyolcadikosok pedig 33,3, illetve 20,7 pontot értek el 2014-ben. Vagyis az AKG eredményei szerint idén a hatodikosok magyarból jobb, matekból pedig rosszabb, a nyolcadikosok pedig mindkét teszten jobb eredményt értek el.
Az átlageredményt ugyanakkor ronthatja, hogy - mivel nincs tétje - próbaképpen olyanok is megírják a tesztet, akik nem jelentkeznek írásbeli felvételit kérő gimnáziumba. Egy fővárosi általános iskola igazgatója pedig a hvg.hu-nak azt mondta: sokan, akiknek a tanulmányi eredménye viszont lehetővé tenné ezt, inkább szakmát tanulnának, ami a kormányzati kommunikációnak is köszönhető.
A statisztikák szerint a tesztet írók száma idén nem csökkent, sőt, növekedett: viszont ha az utóbbi éveket nézzük, négyosztályos gimnáziumba jóval kevesebben jelentkeznek - négy év alatt tízezerrel csökkent az ilyen intézménybe felvételizők száma.
Azok a nyolcadikosok, akik most nem kerülnek be egy választott középiskolába sem, a pótfelvételi időszakban újra próbálkozhatnak. A négy- és hatosztályos gimnáziumokba a jövő évtől kezdve viszont egy év csúszással már nem lehet jelentkezni a köznevelési törvény módosítása miatt, ami megszünteti a szülői kérésre elrendelt évismétlés lehetőségét. A módosítás december 16-án lépett életbe: a felvételi jelentkezés határideje korábban, december 9-én volt, így idén még választhatták az évismétlést a diákok. A részleteket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
