A legfontosabb kérdések és válaszok: ilyen lesz a középiskolai felvételi

Meddig lehet jelentkezni a középiskolákba? Minden diáknak meg kell írnia a központi felvételit? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a középiskolai felvételiről.

  • Eduline
Shutterstock

Milyen a felvételi eljárás?

A felvételi a központi írásbelivel kezdődik, ezt január 16-án tartják, jelentkezni rá pedig december 8-ig kell a jelentkezési lap kitöltésével. Ezután februárig kell kiválasztani azokat a középiskolákat, ahová jelentkeznétek, majd jöhetnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák február végén, március elején (február 16. - március 4.). A felvételi eredményeket április végén hirdetik ki, a rendkívüli felvételi eljárást pedig májusban tartják.

Kinek kell központi írásbelit írnia?

Ez attól függ, hogy milyen középiskolába jelentkeztek. Vannak olyan intézmények, amelyek az általános iskolai jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, de sok helyen kérik a központi írásbeli eredményét is, sőt akár szóbeliztethetnek is. Ha még nem tudjátok, milyen iskolába fogtok jelentkezni, akkor a biztonság kedvéért érdemes megírni a központi vizsgát.

Középiskolai rangsor

A száz legjobb szakközépiskola és gimnázium: összesített rangsor

A legjobb szakközépiskolák

A legjobb alapítványi intézmények

A legjobb egyházi iskolák

A legjobb gyakorlóiskolák

Hogyan számítják a pontokat?

Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka. Az egyes iskolák pontszámítási szabályait a középiskolák felvételi tájékoztatójában találjátok, részleteket itt találtok.

Az általános iskolai eredmények közül mire adnak pontot?

Csak az év végi és az utolsó félévi érdemjegyekre. Verseny- vagy sporteredményeket, nyelvvizsgát és hasonló, a bizonyítványban és a félévi értesítőben nem szereplő eredményekért nem jár pont. A magatartásból és a szorgalomból kapott jegyeket sem vehetik figyelembe.

Hol kell megírni az írásbelit?

Nem minden középiskola szervez írásbelit. Az Oktatási Hivatal már nyilvánosságra hozta a szervező iskolák listáját, ebből kell kiválasztanotok azt az egyet, ahol megírnátok a vizsgát. A listát itt találjátok.

Milyen feladatok lesznek?

Két tantárgyból, matekból és magyarból fogtok vizsgázni. Mindkét feladatsorra 45 percetek van, és 10-10 feladatot kell megoldanotok. Mivel az utolsó év tananyagát különböző ütemben tanuljátok, ezért elsősorban a korábbi évek tananyagából válogatnak. Az elmúlt évek feladatsorait itt találjátok.

Mikor kell beadni a jelentkezési lapokat?

Február 12-ig kell elküldeni a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre.

Mikor derül ki, hogy hova vettek fel?

Az iskolák az egyeztetett felvételi jegyzék alapján április 26-án küldik ki az értesítőket.

A HVG 2016-os középiskolai rangsoráról itt olvashattok - a teljes kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.