Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Meddig lehet jelentkezni a középiskolákba? Minden diáknak meg kell írnia a központi felvételit? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat a középiskolai felvételiről.

Milyen a felvételi eljárás?
A felvételi a központi írásbelivel kezdődik, ezt január 16-án tartják, jelentkezni rá pedig december 8-ig kell a jelentkezési lap kitöltésével. Ezután februárig kell kiválasztani azokat a középiskolákat, ahová jelentkeznétek, majd jöhetnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák február végén, március elején (február 16. - március 4.). A felvételi eredményeket április végén hirdetik ki, a rendkívüli felvételi eljárást pedig májusban tartják.
Kinek kell központi írásbelit írnia?
Ez attól függ, hogy milyen középiskolába jelentkeztek. Vannak olyan intézmények, amelyek az általános iskolai jegyek alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel, de sok helyen kérik a központi írásbeli eredményét is, sőt akár szóbeliztethetnek is. Ha még nem tudjátok, milyen iskolába fogtok jelentkezni, akkor a biztonság kedvéért érdemes megírni a központi vizsgát.
| Középiskolai rangsor |
A száz legjobb szakközépiskola és gimnázium: összesített rangsor |
Hogyan számítják a pontokat?
Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka. Az egyes iskolák pontszámítási szabályait a középiskolák felvételi tájékoztatójában találjátok, részleteket itt találtok.
Az általános iskolai eredmények közül mire adnak pontot?
Csak az év végi és az utolsó félévi érdemjegyekre. Verseny- vagy sporteredményeket, nyelvvizsgát és hasonló, a bizonyítványban és a félévi értesítőben nem szereplő eredményekért nem jár pont. A magatartásból és a szorgalomból kapott jegyeket sem vehetik figyelembe.
Hol kell megírni az írásbelit?
Nem minden középiskola szervez írásbelit. Az Oktatási Hivatal már nyilvánosságra hozta a szervező iskolák listáját, ebből kell kiválasztanotok azt az egyet, ahol megírnátok a vizsgát. A listát itt találjátok.
Milyen feladatok lesznek?
Két tantárgyból, matekból és magyarból fogtok vizsgázni. Mindkét feladatsorra 45 percetek van, és 10-10 feladatot kell megoldanotok. Mivel az utolsó év tananyagát különböző ütemben tanuljátok, ezért elsősorban a korábbi évek tananyagából válogatnak. Az elmúlt évek feladatsorait itt találjátok.
Mikor kell beadni a jelentkezési lapokat?
Február 12-ig kell elküldeni a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre.
Mikor derül ki, hogy hova vettek fel?
Az iskolák az egyeztetett felvételi jegyzék alapján április 26-án küldik ki az értesítőket.
A HVG 2016-os középiskolai rangsoráról itt olvashattok - a teljes kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).