Milyenek a pontszámítási szabályok az idei középiskolai felvételin? Meddig kell jelentkezni az írásbeli felvételire? Itt vannak a legfontosabb infók.
Hogyan számítják a felvételi pontokat?
Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak.
A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.
Ha sport- vagy alkalmassági vizsgát tartanak, beszámíthatják az eredményt a pontozásnál?
Az iskolák tarthatnak gyakorlati, alkalmassági vizsgát is, ezen viszont csak megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak a diákok, pontokat nem. A felvételi rangsorolásnál nem az alkalmassági eredményét, hanem a tanulmányi pontokat és az írásbeli, illetve a szóbeli eredményét használják.
Milyen tantárgyak számítanak?
A magatartás és a szorgalom kivételével bármely tantárgy eredményeit beszámíthatják, és az év végi eredményeken kívül az utolsó tanév félévi eredményeit is kérhetik.
Nem számítanak tanulmányi eredménynek a versenyeredmények, a nyelvvizsga, illetve egyéb olyan eredmények, amelyek nem szerepelnek a bizonyítványban vagy a félévi értesítőben.
Mikor derül ki, hogy mire adnak pontot az iskolák?
A középiskolák és kollégiumok október 20-ig hozzák nyilvánosságra felvételi tájékoztatójukat.
Meddig kell jelentkezni a központi írásbelire?
December 8-a a jelentkezési határidő, viszont nem minden középiskola szervez írásbelit. A vizsgáztató középiskolák listáját november 14-én teszik közzé.
Mikor tartják a központi írásbelit?
Január 16-án, 10 órakor kezdődik a központi felvételi, és két órán át tart. Ha egy diák alapos ok miatt nem tud elmenni vizsgázni, január 21-én írhatja meg a pótló írásbelit. Az eredményeket február 4-éig küldik ki a felvételizőknek.
Hogy néz ki a központi írásbeli?
A jelentkezők matekból és magyarból vizsgáznak, mindkét feladatsor tíz-tíz kérdést tartalmaz, és egyenként 45 perc jut a megoldásukra. A részleteket itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.
Mikor tartják a szóbeliket?
A központi írásbeli után, február 16. és március 4. között tarthatják meg a középiskolák a szóbeli felvételit. A szóbeli vizsgán csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.
Mikor derülnek ki az eredmények?
Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján április 26-ig kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.
Ha két jelentkezőnek ugyanannyi pontja van, hogyan rangsorolnak?
Ilyenkor előnyben részesítik a hátrányos helyzetű diákokat és azokat, akiknek a lakhelye vagy tartózkodási helye az iskolával megegyező településen van.
Mi történik, ha sehová sem vettek fel?
Azoknak az iskoláknak, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, rendkívüli felvételi eljárást kell tartaniuk, erre jelentkezhettek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
