Milyenek a pontszámítási szabályok az idei középiskolai felvételin? Meddig kell jelentkezni az írásbeli felvételire? Itt vannak a legfontosabb infók.
Hogyan számítják a felvételi pontokat?
Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak.
A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.
Ha sport- vagy alkalmassági vizsgát tartanak, beszámíthatják az eredményt a pontozásnál?
Az iskolák tarthatnak gyakorlati, alkalmassági vizsgát is, ezen viszont csak megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak a diákok, pontokat nem. A felvételi rangsorolásnál nem az alkalmassági eredményét, hanem a tanulmányi pontokat és az írásbeli, illetve a szóbeli eredményét használják.
Milyen tantárgyak számítanak?
A magatartás és a szorgalom kivételével bármely tantárgy eredményeit beszámíthatják, és az év végi eredményeken kívül az utolsó tanév félévi eredményeit is kérhetik.
Nem számítanak tanulmányi eredménynek a versenyeredmények, a nyelvvizsga, illetve egyéb olyan eredmények, amelyek nem szerepelnek a bizonyítványban vagy a félévi értesítőben.
Mikor derül ki, hogy mire adnak pontot az iskolák?
A középiskolák és kollégiumok október 20-ig hozzák nyilvánosságra felvételi tájékoztatójukat.
Meddig kell jelentkezni a központi írásbelire?
December 8-a a jelentkezési határidő, viszont nem minden középiskola szervez írásbelit. A vizsgáztató középiskolák listáját november 14-én teszik közzé.
Mikor tartják a központi írásbelit?
Január 16-án, 10 órakor kezdődik a központi felvételi, és két órán át tart. Ha egy diák alapos ok miatt nem tud elmenni vizsgázni, január 21-én írhatja meg a pótló írásbelit. Az eredményeket február 4-éig küldik ki a felvételizőknek.
Hogy néz ki a központi írásbeli?
A jelentkezők matekból és magyarból vizsgáznak, mindkét feladatsor tíz-tíz kérdést tartalmaz, és egyenként 45 perc jut a megoldásukra. A részleteket itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.
Mikor tartják a szóbeliket?
A központi írásbeli után, február 16. és március 4. között tarthatják meg a középiskolák a szóbeli felvételit. A szóbeli vizsgán csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.
Mikor derülnek ki az eredmények?
Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján április 26-ig kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.
Ha két jelentkezőnek ugyanannyi pontja van, hogyan rangsorolnak?
Ilyenkor előnyben részesítik a hátrányos helyzetű diákokat és azokat, akiknek a lakhelye vagy tartózkodási helye az iskolával megegyező településen van.
Mi történik, ha sehová sem vettek fel?
Azoknak az iskoláknak, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, rendkívüli felvételi eljárást kell tartaniuk, erre jelentkezhettek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
