Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Magyarból és matematikából is több pontot szereztek a nyolcadikos diákok a középiskolai felvételin, mint egy évvel korábban - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. A hatodikosoknak az idén a nyelvtan volt a mumus, a nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknek a matekteszttel gyűlt meg a bajuk.

Majdnem öt ponttal javítottak a 2013-as középiskolai felvételi összesített eredményein az idén írásbeliző nyolcadikosok: míg tavaly átlagosan 49,1 pontot szereztek meg a maximális százból, addig a januári központi felvételi vizsgán 54 százalékos volt az átlageredmény. Bár magyarból és matematikából is jobbak a pontszámok, még mindig a számolás megy nehezebben: előbbi tárgy átlageredménye 33,3, utóbbié 20,7 százalék.
A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők viszont rontottak az eredményeken. A hatosztályos gimnáziumok felvételizői matematikából valamivel több pontot szereztek, mint az egy évvel korábban vizsgázók, nyelvtanból azonban majdnem kilenccel alacsonyabb az átlagpontszám, mint 2013-ban. A negyedikes általános iskolásoknak ezzel ellentétben a matek ment nehezebben, ebből a tárgyból mindössze 29,2 pontot szereztek.
A tesztek elsősorban nem a tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában szükségesek, a tanulóknak többek között szöveges és logikai feladatokat kell megoldaniuk, szövegeket, közmondásokat kell értelmezniük és írniuk.
2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | |
8. évfolyamosok - összesített eredmény | 52,0 | 57,4 | 48,7 | 49,1 | 54,0 |
8. évfolyamosok - magyar nyelv | 35,5 | 30,4 | 25,2 | 29,3 | 33,3 |
8. évfolyamosok - matematika | 16,5 | 27,0 | 23,5 | 19,8 | 20,7 |
6. évfolyamosok - összesített eredmény | 54,2 | 62,5 | 65,5 | 60,3 | 54,8 |
6. évfolyamosok - magyar nyelv | 34,2 | 35,3 | 38,8 | 37,2 | 28,9 |
6. évfolyamosok - matematika | 20,1 | 27,2 | 26,8 | 23,2 | 25,9 |
4. évfolyamosok - összesített eredmény | 67,5 | 72,0 | 61,4 | 71,5 | 65,5 |
4. évfolyamosok - magyar nyelv | 34,9 | 34,1 | 27,1 | 35,5 | 36,4 |
4. évfolyamosok - matematika | 32,8 | 37,7 | 34,3 | 36,2 | 29,2 |
Forrás: Oktatási Hivatal
Matek: volt húzós feladat
A matekteszt eredménye alighanem a tanárokat is meglepte, a nyolcadikosok ugyanis az idén olyan feladatot is kaptak, amellyel még egy középiskolásnak is meggyűlt volna a baja.

„Az utolsó példában még azokat is érhették kellemetlen meglepetések, akik szisztematikusan készültek a felvételire” – mondta az eduline-nak korábban Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője, aki szerint a rendelkezésre álló idő alatt a matektagozatra jelentkezők közül is csak a legjobbak tudták megoldani a feladatot. A 45 perc egyébként is kevés volt a példák számához képest, így nagyon feszített tempóban, profi módon kellett dolgozni ahhoz, hogy a fokozatosan nehezülő feladatokkal időre elkészüljenek.
Nyelvtan: átlagos nehézségű volt
A magyarteszt viszont átlagos nehézségű volt, legalábbis az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint. "Sokrétű és érdekes volt, a diákok elegendő időt kaptak a feladatok megoldására" - mondta Eszes Valéria, a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint a feladatsor gyenge pontja, hogy azok a nyolcadikosok, akik az ország erősebb gimnáziumaiba jelentkeztek, szinte azonos eredménnyel oldják meg, így ezek a tesztek a valódi szűrésre kevéssé alkalmasak.
| Tudsz annyit, mint egy 14 éves általános iskolás? |
A négyosztályos középiskolák feladatsorai és a megoldókulcs |
Már mindenki tudja, hány pontot szerzett az írásbelin
A gimnáziumok és szakközépiskolák február 6-ig értesítették a szülőket, a diákokat és az általános iskolákat a központi írásbelin szerzett pontszámról. A jelentkezőknek nyolc munkanapjuk volt arra, hogy megnézzék a dolgozatokat, és a javítási hibákat is ekkor jelezhették az oktatási intézményeknek, amelyek három napon belül bírálták el a panaszokat, a problémás esetekről pedig az Oktatási Hivatalt értesítették.
Azok a középiskolák, amelyek nemcsak az írásbeli, hanem a szóbeli vizsgát is kötelezővé tették, március 7-ig tarthatnak meghallgatásokat. Az általános iskolai jegyek, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredménye alapján állítják össze a jelentkezők felvételi jegyzékét, ebből a legtöbb negyedikes, hatodikos és nyolcadikos már láthatja, van-e esélye bekerülni a kiválasztott intézménybe.
Ha az eredmények alapján változtatnának a megjelölt iskolák és tagozatok sorrendjén, március 17-én és 18-án még megtehetik, a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést április 25-ig kapják meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.