Hit- és erkölcstantanoktatás: gyorsan kiderül, melyik diák mit választott

A hit- és erkölcstant tanuló gyerekek nevét és az osztályuk megnevezését is megkapják az egyházak az Emberi...

  • Eduline
hvg.hu

A hit- és erkölcstant tanuló gyerekek nevét és az osztályuk megnevezését is megkapják az egyházak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) március 22-én kelt, a köznevelési törvényhez több ponton kapcsolódó végrehajtási rendelete alapján - írja a Népszava. Szeptemberben az általános iskola első és ötödik osztályán, felmenő rendszerben vezetik be a kötelező hittant vagy erkölcstant. A kettő közül a szülő választ, az eddigi információk alapján azonban csak akkor indul csoport az adott felekezet vezetésével, ha arra legalább hét diák jelentkezik egy osztályból.

Szülői és jogvédő szervezetek szerint azonban hátrány érheti az érintetteket, mivel a választással közvetetten nyilatkoznak vallási meggyőződésükről. Ha a hittanoktatást "erősen preferáló" vezetése van az iskolának, a tankerületnek vagy a helyi önkormányzatnak, akkor a vallási tanulmányokat elutasító szülőket és gyermekeiket esetleg hátrányos megkülönböztetés érheti - írja a lap.

Az EMMI-rendeletből nem derült ki, hogy az egyházak meddig őrízhetik meg és felhasználhatják-e hitéleti és egyéb célokra a hittanra jelentkezők adatait. Az iskolai naplóban azonban az "Erkölcstan/Hit- és erkölcstan" megnevezést kell használni, így az adott érdemjegyből elvileg nem derül ki, hogy azt a tanuló hittanból vagy erkölcstanból kapta. Ennek ellenére valószínűleg mindenki tudni fogja, ki mire jár, mivel az órákat egy időben, és valószínűleg tanulócsoportokban fogják tartani.

Az egyházak körében sem népszerű az az ötlet, hogy a családoknak választania kell a hittan és az erkölcstan között: egy egyházi személyek körében végzett vizsgálat szerint 70 százalékuk nem tartja ezt szerencsésnek. Kamarás István vallásszociológus szerint átlagosan a szülők 15-20 százaléka választja majd a hittant.

További probléma, hogy a hittantanár betegsége idején az iskolának kell gondoskodnia a diákok felügyeletéről. Ha az egyháznak nem felel meg az erkölcstan órával azonos időpont, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az iskolaigazgató és az egyházi képviselője megállapodhat arról, hogy az órákat az egyház "más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg". Meg is buktathatják erkölcstanból a diákokat: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.