Bajnai Zsolt kiemelte, hogy rengeteg a tennivaló, mert európai összehasonlításban Magyarország nagyon le van maradva: egy felmérés szerint csak a bolgárokat előzzük meg abban a tekintetben, hogy mennyien zenélnek egy adott országban.
Van egy zseniális, a világon egyedülálló komolyzenei akadémikus képzésünk, ám ez a fiataloknak csak egy szűk rétege számára elérhető - fogalmazott, hozzátéve, hogy az NKA 2017-ben indította útjára a könnyűzene-oktatást támogató alprogramját, amelynek célja kialakítani Magyarországon a hiányzó könnyűzenei oktatás rendszerét és elhelyezni azt az akadémiai térben is.
Felidézte, hogy a téma már 1968-ban felvetődött, ám az erre irányuló akkori és későbbi törekvések elhaltak. Az elmúlt 50 év lemaradása fájó a könnyűzene-oktatásban kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő svédek példáját látva - húzta alá, jelezve, ezt a hátrányt szeretnék mielőbb ledolgozni.
Elmondta, hogy egy friss kutatás szerint a magyarok 60-80 százalékának életében fontos szerepet játszik a könnyűzene. Érdeklődés tehát van, csak lehetőséget kell adni mindenkinek a hangszerek kipróbálására, a zenetanulásra - hangsúlyozta Bajnai Zsolt, kiemelve, hogy nem elsősorban világhírű zenészek képzése a cél, hanem az, hogy hozzásegítsék az embereket egy alaptudás megszerzéséhez, mely akár továbbfejleszthető, de önmagában is jobb teljesítményre, csapatmunkára, szociális érzékenységre sarkall és boldogabbá teszi az életet.
Pintér Márta Zsuzsanna, az Eszterházy Károly Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja pedig bejelentette: az egyetem könnyűzenei tanárképzés elindítását tervezi a következő években.
A kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara, amely szerint „a lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező". A Magyar Orvosi Kamara kedden tette közzé elvárásait az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben.
