Fél évszázados lemaradást kell pótolnia Magyarországnak az iskolarendszerbe illesztett könnyűzene-oktatás megszervezésével - jelentette ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetője egy szerdai konferencián.
Bajnai Zsolt kiemelte, hogy rengeteg a tennivaló, mert európai összehasonlításban Magyarország nagyon le van maradva: egy felmérés szerint csak a bolgárokat előzzük meg abban a tekintetben, hogy mennyien zenélnek egy adott országban.
Van egy zseniális, a világon egyedülálló komolyzenei akadémikus képzésünk, ám ez a fiataloknak csak egy szűk rétege számára elérhető - fogalmazott, hozzátéve, hogy az NKA 2017-ben indította útjára a könnyűzene-oktatást támogató alprogramját, amelynek célja kialakítani Magyarországon a hiányzó könnyűzenei oktatás rendszerét és elhelyezni azt az akadémiai térben is.
Felidézte, hogy a téma már 1968-ban felvetődött, ám az erre irányuló akkori és későbbi törekvések elhaltak. Az elmúlt 50 év lemaradása fájó a könnyűzene-oktatásban kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő svédek példáját látva - húzta alá, jelezve, ezt a hátrányt szeretnék mielőbb ledolgozni.
Elmondta, hogy egy friss kutatás szerint a magyarok 60-80 százalékának életében fontos szerepet játszik a könnyűzene. Érdeklődés tehát van, csak lehetőséget kell adni mindenkinek a hangszerek kipróbálására, a zenetanulásra - hangsúlyozta Bajnai Zsolt, kiemelve, hogy nem elsősorban világhírű zenészek képzése a cél, hanem az, hogy hozzásegítsék az embereket egy alaptudás megszerzéséhez, mely akár továbbfejleszthető, de önmagában is jobb teljesítményre, csapatmunkára, szociális érzékenységre sarkall és boldogabbá teszi az életet.
Pintér Márta Zsuzsanna, az Eszterházy Károly Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja pedig bejelentette: az egyetem könnyűzenei tanárképzés elindítását tervezi a következő években.
Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban, ha a kormány rábólint az orvosok ötletére
A kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara, amely szerint „a lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező". A Magyar Orvosi Kamara kedden tette közzé elvárásait az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
