Fél évszázados lemaradást kell pótolnia Magyarországnak az iskolarendszerbe illesztett könnyűzene-oktatás megszervezésével - jelentette ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetője egy szerdai konferencián.
Bajnai Zsolt kiemelte, hogy rengeteg a tennivaló, mert európai összehasonlításban Magyarország nagyon le van maradva: egy felmérés szerint csak a bolgárokat előzzük meg abban a tekintetben, hogy mennyien zenélnek egy adott országban.
Van egy zseniális, a világon egyedülálló komolyzenei akadémikus képzésünk, ám ez a fiataloknak csak egy szűk rétege számára elérhető - fogalmazott, hozzátéve, hogy az NKA 2017-ben indította útjára a könnyűzene-oktatást támogató alprogramját, amelynek célja kialakítani Magyarországon a hiányzó könnyűzenei oktatás rendszerét és elhelyezni azt az akadémiai térben is.
Felidézte, hogy a téma már 1968-ban felvetődött, ám az erre irányuló akkori és későbbi törekvések elhaltak. Az elmúlt 50 év lemaradása fájó a könnyűzene-oktatásban kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő svédek példáját látva - húzta alá, jelezve, ezt a hátrányt szeretnék mielőbb ledolgozni.
Elmondta, hogy egy friss kutatás szerint a magyarok 60-80 százalékának életében fontos szerepet játszik a könnyűzene. Érdeklődés tehát van, csak lehetőséget kell adni mindenkinek a hangszerek kipróbálására, a zenetanulásra - hangsúlyozta Bajnai Zsolt, kiemelve, hogy nem elsősorban világhírű zenészek képzése a cél, hanem az, hogy hozzásegítsék az embereket egy alaptudás megszerzéséhez, mely akár továbbfejleszthető, de önmagában is jobb teljesítményre, csapatmunkára, szociális érzékenységre sarkall és boldogabbá teszi az életet.
Pintér Márta Zsuzsanna, az Eszterházy Károly Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja pedig bejelentette: az egyetem könnyűzenei tanárképzés elindítását tervezi a következő években.
Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban, ha a kormány rábólint az orvosok ötletére
A kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara, amely szerint „a lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező". A Magyar Orvosi Kamara kedden tette közzé elvárásait az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben.
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkárát is vezetőszáron kísérték a Kecskeméti Járásbíróságon.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
