Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Fél évszázados lemaradást kell pótolnia Magyarországnak az iskolarendszerbe illesztett könnyűzene-oktatás megszervezésével - jelentette ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának vezetője egy szerdai konferencián.

Bajnai Zsolt kiemelte, hogy rengeteg a tennivaló, mert európai összehasonlításban Magyarország nagyon le van maradva: egy felmérés szerint csak a bolgárokat előzzük meg abban a tekintetben, hogy mennyien zenélnek egy adott országban.
Van egy zseniális, a világon egyedülálló komolyzenei akadémikus képzésünk, ám ez a fiataloknak csak egy szűk rétege számára elérhető - fogalmazott, hozzátéve, hogy az NKA 2017-ben indította útjára a könnyűzene-oktatást támogató alprogramját, amelynek célja kialakítani Magyarországon a hiányzó könnyűzenei oktatás rendszerét és elhelyezni azt az akadémiai térben is.
Felidézte, hogy a téma már 1968-ban felvetődött, ám az erre irányuló akkori és későbbi törekvések elhaltak. Az elmúlt 50 év lemaradása fájó a könnyűzene-oktatásban kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő svédek példáját látva - húzta alá, jelezve, ezt a hátrányt szeretnék mielőbb ledolgozni.
Elmondta, hogy egy friss kutatás szerint a magyarok 60-80 százalékának életében fontos szerepet játszik a könnyűzene. Érdeklődés tehát van, csak lehetőséget kell adni mindenkinek a hangszerek kipróbálására, a zenetanulásra - hangsúlyozta Bajnai Zsolt, kiemelve, hogy nem elsősorban világhírű zenészek képzése a cél, hanem az, hogy hozzásegítsék az embereket egy alaptudás megszerzéséhez, mely akár továbbfejleszthető, de önmagában is jobb teljesítményre, csapatmunkára, szociális érzékenységre sarkall és boldogabbá teszi az életet.
Pintér Márta Zsuzsanna, az Eszterházy Károly Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja pedig bejelentette: az egyetem könnyűzenei tanárképzés elindítását tervezi a következő években.
Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban, ha a kormány rábólint az orvosok ötletére
A kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara, amely szerint „a lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező". A Magyar Orvosi Kamara kedden tette közzé elvárásait az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.