Kilencosztályos iskola jön? Egy dolog biztos, minden más kérdőjeles

Még mindig nem lehet tudni, bevezetik-e a kilenc évfolyamos általános iskolát, de ha igen, egy dolog biztos: nem 8+1 éves, hanem 1+8 éves lesz.

  • Eduline
Fülöp Máté

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy csütörtöki budapesti konferencián azt mondta: ha lesz szakmai vita róla és lesz 9 osztályos általános iskola, akkor annak nem 8+1, hanem 1+8 osztályosnak kellene lennie.

A feltételes mód valószínűleg azt jelenti, hogy még mindig konszenzus a kormányban arról, hogy szükség van-e az új iskolaszerkezetre.

Az eredeti elképzelés is egy "előkészítő" évvel számolt, a tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból – voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály – és négy év alsó tagozatból állna.

Hat kínzó kérdés a 9 osztályos iskoláról: most akkor bevezetik? Vagy nem?

Egyre nagyobb a káosz a kilencosztályos általános iskola körül - mást mond a miniszter, az oktatási államtitkár és a parlamenti államtitkár. Úgy tűnik, az Emberi Erőforrások Minisztériumában sem tudják, be akarják-e vezetni a "nulladik évfolyamot", és ha igen, mikor. Hat kérdés és hat válasz a kilencosztályos iskoláról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.