Ki lesz a Pedagógusok Szakszervezetének új elnöke? Már megvan a három induló

Csabalik Zsuzsanna, Szabó Éva Zsuzsanna és Tarnay Attila indul a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöki posztjáért, az országos tisztújító kongresszus júniusban lesz.

  • Eduline
MTI Fotó: Kovács Tamás

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Galló Istvánné, a PSZ jelenlegi elnöke az országos vezetőség januári ülésén bejelentette: két ciklus után nem kíván ismét elindulni az elnöki tisztségért.

Galló Istvánnét 2008-ban választotta meg a kongresszus elnöknek, majd 2013-ban újraválasztotta. Öt évre szóló megbízatása idén június végén jár le.

A PSZ szerint is rossz az Emmi jelenlegi struktúrája, változást kérnek

Az elmúlt évek igazolták, hogy az Emmi jelenlegi struktúrájában nem tudja hatékonyan szolgálni a hozzá tartozó egyes ágazatok érdekeit, így a köznevelését sem - közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). "A köznevelésben reprezentatív Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - csatlakozva azokhoz, akik bírálják az Emberi Erőforrások Minisztériumának eddigi működését - elengedhetetlennek tartja, hogy az oktatás sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a kormányban, az oktatásirányítás területén.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.