Bérfeszültséget okoz majd az iskolákban a kezdő pedagógusok fizetésemelése?

A gyakornok pályakezdő és az öt éve dolgozó között nem sok különbség lesz - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a főiskolai végzettségű, pályakezdő pedagógusok béremeléséről.

  • Eduline
Fülöp Máté

„Ha a szakszervezet egy ilyen hírt hall, azt mondja, ezt üdvözölni kell, mert ha egy dolgozónak emelik a bérét, az egy nagyon jó dolog, de ez csak és kizárólag a Klebelsberg Intézmény által fenntartott intézményekre vonatkozik, illetve az ott dolgozókra” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Hír TV-nek arról, hogy a Klebelsberg Központ iskoláiban dolgozó pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógusok bérét bruttó 200 ezer forintra emelik.

Galló Istvánné szerint a 200 ezer forintos bruttó minimum megállapítása is okozhat bérfeszültséget a szakmában, hiszen nem részesülnek ebből például sem az óvodapedagógusok, sem a szakképzésben dolgozók.

„Szakkifejezéssel úgy mondjuk: a munkáltató saját hatáskörén belül egy fizetésemelést hajt végre. Ez is igazolja és bizonyítja azt, hogy a pedagógus-bértábla nem jó. Egy éve mondjuk, hogy változtatni kell rajta, emelni kell a pedagógus-bértáblát. Hogy milyen következményei lesznek? Nyilvánvalóan egy bérfeszültség fog kialakulni az intézményen belül, hiszen a gyakornok pályakezdő és az öt éve dolgozó között nem sok különbség lesz” – tette hozzá Galló Istvánné.

Fizetésemelést kap a kezdő pedagógusok egy része, itt vannak a részletek

Még a választás előtt több pénzt ad saját költségvetése terhére a Klebelsberg Központ (KK) a főiskolai végzettségű kezdő pedagógusoknak - írja a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet azt írja, a választás előtti béremelés már csak azért sem meglepő, mert a kormány egy korábbi belső mérése szerint is egyre többen vannak, akik szerint szükség lenne a pedagógusi fizetések további rendezésére.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.