Néhány nap alatt kétmillió forint érkezett a Diákvagyok Mozgalom felhívására, a pénzből a február 23-i tüntetés után igazoltatott diákok és újságírók bírságát fizetik majd ki.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után folytatták a tüntetést, az úttesten vonultak. Szinte mindenki megkapta már a BRFK határozatát: 50 ezer forintra büntették a KRESZ gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályának megsértése miatt.
A Diákvagyok Mozgalom gyűjtést indított, "az általunk szervezett sok ezres diáktüntetések utáni egyéni vonulások alkalmával szerintünk aránytalanul magas összeggel megbírságolt diákok megsegítésére a Diákvagyok Mozgalom felhívására néhány nap alatt 2 millió forint adomány érkezett be, amit ezúton is köszönünk az eddigi adakozóknak! Ez az összeg már negyven diák 50 ezer Ft-os bírságát képes fedezni, ez egy jelentős része a februárban és márciusban igazoltatott tüntetőknek".
Közleményükben azt írják, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével fellebbezések indulnak, jogászaik szerint a bírságok teljes eltörlésére nem lehet számítani, azok mérséklését próbálják elérni.
"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a vonulás során a sajtó a helyszínen dolgozó munkatársait is igazoltatták és megbírságolták, ez ugyanis a sajtó szabad működése elleni támadás volt. Éppen ezért a gyűjtést az ő bírságukra is kiterjesztjük" - teszik hozzá.
Nem juthatunk el oda, hogy 16 éves gyerekeknek büntetéseket küldünk
Nem juthatunk el oda, hogy 16 éves gyerekeknek büntetéseket küldünk, csak mert ki merik nyitni a szájukat - utalt a diáktüntetések után szabálysértésért 50 ezer forintra büntetett tizenévesekre Alföldi Róbert a zalaszentgróti beszélgetésen. A rendezőt Veiszer Alinda kérdezte Zalaszentgróton - a beszélgetésről egy részlet már felkerült a YouTube-ra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
