Megbírságolt diáktüntetők: már kétmillió forintot dobtak össze az emberek

Néhány nap alatt kétmillió forint érkezett a Diákvagyok Mozgalom felhívására, a pénzből a február 23-i tüntetés után igazoltatott diákok és újságírók bírságát fizetik majd ki.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után folytatták a tüntetést, az úttesten vonultak. Szinte mindenki megkapta már a BRFK határozatát: 50 ezer forintra büntették a KRESZ gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályának megsértése miatt.

A Diákvagyok Mozgalom gyűjtést indított, "az általunk szervezett sok ezres diáktüntetések utáni egyéni vonulások alkalmával szerintünk aránytalanul magas összeggel megbírságolt diákok megsegítésére a Diákvagyok Mozgalom felhívására néhány nap alatt 2 millió forint adomány érkezett be, amit ezúton is köszönünk az eddigi adakozóknak! Ez az összeg már negyven diák 50 ezer Ft-os bírságát képes fedezni, ez egy jelentős része a februárban és márciusban igazoltatott tüntetőknek".

Közleményükben azt írják, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet segítségével fellebbezések indulnak, jogászaik szerint a bírságok teljes eltörlésére nem lehet számítani, azok mérséklését próbálják elérni.

"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a vonulás során a sajtó a helyszínen dolgozó munkatársait is igazoltatták és megbírságolták, ez ugyanis a sajtó szabad működése elleni támadás volt. Éppen ezért a gyűjtést az ő bírságukra is kiterjesztjük" - teszik hozzá.

Nem juthatunk el oda, hogy 16 éves gyerekeknek büntetéseket küldünk

Nem juthatunk el oda, hogy 16 éves gyerekeknek büntetéseket küldünk, csak mert ki merik nyitni a szájukat - utalt a diáktüntetések után szabálysértésért 50 ezer forintra büntetett tizenévesekre Alföldi Róbert a zalaszentgróti beszélgetésen. A rendezőt Veiszer Alinda kérdezte Zalaszentgróton - a beszélgetésről egy részlet már felkerült a YouTube-ra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.