Kötelező hittan: "az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje"

Rétvári Bence szerint a hittan és az erkölcstan oktatásának bevezetésével nagy hiányosságot pótol a kormányzat, a...

  • MTI
Túry Gergely

Rétvári Bence szerint a hittan és az erkölcstan oktatásának bevezetésével nagy hiányosságot pótol a kormányzat, a környező államok közül ugyanis sok országban ez már létező lehetőség. A magyar lakosság több mint 90 százaléka nyitott a vallás iránt, az elkötelezettség - amely a misén, istentiszteleten való részvételben nyilvánul meg - 10 százalék felett van - mondta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az Oviparádé című kerekasztal-beszélgetésen szombaton.

Kiemelte: az oktatásnál a valós vallási viszonyok jelennek majd meg, a szülők szabadon dönthetnek. Ebben a rendszerben minden a családok igényei szerint alakul, az állam csak a kereteket biztosítja majd - tette hozzá.

Donáth László lelkész a saját parókiális területéről azt mondta: amióta lelkészi szolgálatot lát el, egy iskola sem kereste meg azzal az igénnyel, hogy evangélikus hitoktatásra jelentkező gyermek lenne.

Reprezentatív kutatások szerint a lakosság 65 százaléka gondolja magát valamely egyházhoz tartózónak, és 35 százaléka ateistának. Nagyon kevés országban van arra példa, hogy szerves részévé válik az oktatásnak a hitoktatás - mondta Horn Gábor oktatáspolitikus. A mostani lépés oda vezet, hogy egy 10-12 éves gyereknek döntenie kell, hit- vagy erkölcstanórán vesz-e részt. Kinek az erkölcse, az etikája, kié lesz ez? Nincs közmegegyezés ebben, szerencsére - állapította meg, hozzátéve: szerinte a kormányzatnak nincsenek nevelési feladatai.

Rétvári Bence az elhangzott statisztikai adatokra reflektálva azt mondta: az emberek egyharmada a maga módján vallásosnak tartja magát, csak az egyházi kötelékben nem találták meg a helyüket. Az ateisták aránya egyszámjegyű Magyarországon - jelentette ki. Javasolta, mindenki lépjen túl a 17. századi egyházképén, nem azt kell feltételezni, hogy "egymás torkának ugró" felekezetek vannak Magyarországon. Kérdésre azt mondta: egyházi kérésre arra törekednek, hogy az iskolán kívüli hittanoktatás kiválthassa az intézményi részvételt.

Donáth László szerint hamis azt a látszatot kelteni, hogy a gyakorló lelkészek szerették volna azt "a terhet a nyakukba venni", amely a kötelező hittan- és erkölcstanoktatással jár. "Az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje" - mondta, hozzátéve: ezt - a katolikus egyházon kívül - nem tudják majd megoldani. A lelkész az északi modellt emlegette példaként, amely szerinte rendkívüli módon tiszteletben tartja minden ember jogát arra, hogy saját hitéről maga döntsön.

Horn Gábor szerint az iskola nem egyenlő az állammal: a pedagógusok kötelessége segíteni a gyerekeket a későbbi eligazodásban. Szerinte a kötelező hit- vagy erkölcstan nem segít abban, hogy több fiatal találjon utat a valláshoz, vagy Istenhez.

Rétvári Bence azt mondta: senki nem akar senkit befolyásolni abban, hogy milyen világnézetű legyen, senkinek nem lesz kötelező a katolikus hittan. Aki szeretné, annak a saját egyháza megszervezi a hittant az állam által biztosított keretek között. Hangsúlyozta, az a személyiség része, hogy valaki gyakorolja-e a vallását vagy sem. Az államtitkár szerint nem ütközik alaptörvénybe az intézkedés, mivel választható, hogy hittan- vagy erkölcstanórára járatják a szülők a gyermeküket.

Donáth László szerint az iskola nem a hitre nevelés területe, mert így az állam magához veszi a gyermek, a szülő, a család hitbéli formálásának kötelezettségét, és kimondva kimondatlanul "bálványimádására" próbálja rávenni őket.

Horn Gábor úgy fogalmazott: "az államszocialista rendszerek szoktak ilyen eszközökhöz nyúlni." Az oktatáspolitikus problémának tartotta, hogy a választást kötelezővé tették. Egy harmadikos diák miről fog az erkölcstantanárral beszélgetni? A túlvilágról? - tette fel a kérdést.

Rétvári Bence azzal kapcsolatban, lesz-e konkrét tankönyv, vagy lesznek-e témák, mennyire lehet ezektől majd eltérni, azt mondta: nem tagja a kodifikációs bizottságnak, de széles körű az a testület, amelyik összeállítja a szükséges anyagokat. Ő úgy állítaná össze ezeket, hogy ha konfliktusos helyzet van, magát a konfliktust mutatná be - jelezte. Megjegyezte: az is meghatározó egy fiatal számára, hogy milyen történelemtanára van. Senki nem fog akarata ellenére katolikus kurzusra járni - ismételte meg.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.