A kadétiskola tavaly indult el, de máris három-négy-, Budapesten idén már öt-hatszoros volt a túljelentkezés - jelentette ki a Magyar Időknek adott interjúban Balogh Zsolt alezredes, a Honvédkadét program szaktanára, aki a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusaként oktatja a kadétképzésre jelentkező diákokat.
Úgy vélte, hogy a fiatalokhoz valóban "meg lehet találni az utat", tapasztalataik szerint elsősorban a sport révén. Honvédelmi, katonai versenyeket is rendeznek az iskolákban és egyéb helyszíneken. Tájékoztatása szerint sikeresek a honvédelmi táborok is, amelyeket a Magyar Honvédség különböző helyőrségeinél szerveznek meg: népszerű a lövész-, a repülős, a túlélő- és a honvédsporttábor is. "Ezek a programok erősítik a küzdőszellemet, az együvé tartozás érzését, a bajtársiasságot" - hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban Balogh Zsolt, aki szerint ilyen úton is elérhetik a gyerekeknél, hogy a hazaszeretet ne csak homályos fogalom legyen számukra.
A táborokban és a kadétképzésen részt vevők megismerkednek az alapvető haditechnikai eszközökkel, így azok nem lesznek számukra ismeretlenek, ha a későbbiekben a katonai pályát választják. A lövészetek fejlesztik az állóképességet és a koncentrációt, továbbá a kadétiskolát végzett diákok úgy kerülhetnek a honvédséghez vagy más fegyveres testülethez, hogy tisztában vannak a biztonsági szabályokkal. A kadétok mindenképpen helytállnak a későbbiekben, ha a honvédséget választják - mutatott rá az alezredes.
Rengeteg gyerek szeretne katonai táborban nyaralni
Idén nyáron összesen 1200 gyermek táboroztatására különböző tematikájú - például "harcos", hadtörténeti, búvár, légierős, sport - honvédelmi táborokat szervez a 12-18 éves fiataloknak több településen a Magyar Honvédség. A Honvédelmi Minisztérium az MTI megkeresésére kifejtette: a "honvédelmi tábor" megnevezés a Magyar Honvédség levédett, más által nem használható védjegye.
A képzés abban is rendhagyó, hogy a heti öt testnevelésóra mellett még van két önvédelemóra is, később, a 11-12. osztályban pedig katonai közelharcot is tanulnak a kadétok. A Honvédkadét programnak van egy közismereti része, az iskolában tanítanak katonai ismereteket, hadtörténelmet, kéthetente lövészet van, haditechnikai ismereteket tanulhatnak, és megszerezhetik az európai számítógép-kezelői jogosítványt is a diákok. A kadétoknak vannak különleges tantárgyaik is, például a geopolitikai földrajz, ahol a térképészeti ismereteken át jutnak el egészen a társadalmi elemzésekig. Mindemellett az idegen nyelvet sem hanyagolják el.
"Az a célunk, hogy a diákjaink a katonai képzésben, a Szentendrei Altiszti Akadémián vagy például a Közszolgálati Egyetemen folytassák a tanulmányaikat, a 12. osztályban pedig sokan önkéntes tartalékos szolgálatot is szeretnének vállalni. Úgy próbáltuk felépíteni a képzésüket, hogy illeszkedjen a katonai képzés rendszerébe. Ha azonban valaki a kadétjaink közül mégsem a katonai pályát választja, honvédelmi ügyintéző képzést ajánlunk neki, amellyel civil közalkalmazottként, köztisztviselőként is a honvédséget szolgálhatja" - tájékoztatott az alezredes.
Jönnek az egyetemi századok, összesen 1300 hallgatót akarnak bevonni
A Magyar Honvédség tizenhárom felsőoktatási intézményben kíván létrehozni egyetemi századot, összesen 1300 fővel. Az első önkéntes tartalékos egyetemi század a Pécsi Tudományegyetem hatvan hallgatójából alakult meg. Takács Attila dandártábornok, a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnoka a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programra utalva kijelentette, hogy az MH-nak mintegy 20 ezer tartalékos katonára van szüksége, ezért az ország mind a 197 járásában létrehoznak egy-egy tartalékos századot.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
