Elszúrták az állami tankönyvlistát?

Több olyan kiadvány van a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szűkített tankönyvjegyzékén, amelyek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Az egyik szerzője ráadásul a tankönyvfejlesztéssel megbízott Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vezetője - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Stiller Ákos

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami fenntartású iskolák csak egy - évfolyamonként egy-két kiadványra - leszűkített jegyzékről rendelhetnek tankönyvet, az intézkedés ellen számos szakmai és szülői szervezet tiltakozott az elmúlt napokban.

A Mozaik Kiadó a tankerületi vezetőknek írt levélben most arra hívja fel a figyelmet, hogy a szűkített listán van olyan kiadvány is, ami törvény szerint nem is rendelhető. A tankönyvrendelet szerint ugyanis az új kerettantervek által érintett évfolyamokon (1-2., 5-6. és 9-10. évfolyam) kötelező az az alapján jóváhagyott kiadványokat rendelni.

A „Hoffmann-listán” viszont van egy ötödikes kiadvány, ami jogszabályellenesen szerepel. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó általános iskola történelematlasza ugyanis nem felel meg a kerettantervnek. Pedig a hivatalos tankönyvjegyzéken van háromféle, az új kerettantervnek megfelelő kiadvány is, amelyből az egyik ráadásul még olcsóbb is, mint a szűkített listán lévő atlasz - írja a hvg.hu.

De nem ez az egyetlen törvénytelen kiadvány. A szintén a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó által jegyzett 10. évfolyamos Történelem II. Témazáró feladatlapok és a 2. osztályos Művészetek, mesterségek szintén nem felel meg a törvényi előírásoknak, és mégis szerepel a szűkített listán. Pikánsnak is mondható, hogy az előbbi társszerzője, Kaposi József annak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek (OFI) a vezetője, amelyik az új taneszközök fejlesztésével lett megbízva.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.