Milliárdokat ígértek uszodaépítésre, de eddig csak kettő készült el

Miközben a vizes vb utóreklámjára újabb százmilliók jutnak, az ötven ígért tanuszodából eddig kettőt adott át a kormány, Mezőkövesden és Csengeren - írja a Népszava.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI / Illyés Tibor

Akcióba kezdett a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ): alapos, mindenre kiterjedő felmérést készítenek az iskoláskorúak úszástudásáról - értesült a Népszava. A kutatásban az úszásoktatás hozzáférhetőségét, a gyerekek és a szülők hozzáállását, az egyéni felelősség kérdését is vizsgálnák, az elmúlt tíz évben ugyanis egyszer sem történt olyan sok baleset, mint idén, augusztus 2-ig 13 ember vesztette életét a Balatonban, s azóta is többen vízbe fúltak Magyarországon.

Az iskolai úszásoktatás erősítésének szükségességét mintha a kormány is érezte volna, 2014-ben 24 tanuszoda megépítésére tettek ígéretet. Ezek közül eddig kettőt sikerült átadni, Mezőkövesden és Csengeren. Noha több településen (ahol nincs uszoda, vagy a jelentkezők létszáma miatt nem tudják mindenkinek biztosítani az úszásoktatást) elindultak az építkezések, máshol csak az ünnepélyes alapkőletételig sikerült eljutni, de például a Vajszlóra tervezett létesítmény esetében még egy kapavágás sem történt.

Az uszodaépítés előfeltétele, hogy az arra szolgáló ingatlant az önkormányzat ingyenesen átadja az államnak. Közben a Magyar Nemzet kiszúrta, hogy egy júniusi kormányhatározat szerint újabb 26 településre ígérnek tanuszodákat, ezekre legalább 10,44 milliárd forintot biztosítanának. Legtöbbjük átadását a 2017-2018-as tanévre - tehát a kampányidőszakra - időzítik.

Már tudni, mikorra lesznek kész az évek óta ígért tanuszodák

A választási kampányra talán elkészül az a 24 tanuszoda, amit már 2014-ben megígért a kormány, ám eddig csak egyetlen településen valósult meg a kivitelezés. A kormány 2014-ben 45 ezer diáknak és 700 ezer lakosnak ígért sportolási lehetőséget, ám a megígért 24 tanuszodából eddig egy épült meg - írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, a megálmodott tornatermeknek is csak kevesebb mint a fele készült el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.