Így fulladt kudarcba az egyik nagy oktatási újítás, iskolai munkákat végeztetnek a diákokkal?

Bár társadalmilag hasznos tevékenységeket valósít meg, a diákok által végzett közösségi szolgálat eddig nem minden iskolában tudta teljesen kifejteni pedagógiai hatását – ilyen és ehhez hasonló következtetéseket von le az Oktatási Hivatal (OH) a programról végzett, a Magyar Nemzet által megismert vizsgálata.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI/Kálmándy Ferenc

A diákoknak a 2012/2013-as tanévtől kezdve kötelező 50 óra közösségi szolgálatot végezni, ez az érettségi vizsga megkezdésének az egyik előfeltétele. A törvény szerint a közösségi szolgálat „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.

A Magyar Nemzet azt írja: az Oktatási Hivatal (OH) szerint problémát jelent, hogy sok helyen elsősorban adminisztratív és nem pedagógiai feladatként kezelik az iskolai közösségi szolgálatot. Ez azt jelenti, az iskolák többségében még nem figyelnek arra, hogy az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tevékenységek minőségéért is az iskola viseli a felelősséget.

Az OH arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolák egy része a korábban már meglévő saját önkéntes tevékenységei szervezését segíti közösségi szolgálati órák adásával. Ilyen tevékenység például a sportpályák karbantartása, egyházi szertartás szolgálata, tantermi dekoráció készítése vagy iskolai ünnepségek szervezése.

„Ezzel a gyakorlattal nemcsak az a baj, hogy némelyik kifejezetten munkaköri feladata lehet például a könyvtárosnak, informatikusnak, technikusnak, gondnoknak, hanem az is, hogy a programban rejlő pedagógiai értéket nem használja ki az iskola” – írja a jelentés, hozzátéve, hogy aránylag kevés tanintézmény használta ki kreatívan a közösségi szolgálat lehetőségét. Például a hivatal által megkérdezett iskolák több mint 82 százaléka iskolai rendezvényekért adott tanulóinak közösségi szolgálati órát, „ami hiteltelenné teszi a közösségi szolgálat társadalomjobbítását szolgáló jellegét”.

Hozzászólások

„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos

A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.