Így fulladt kudarcba az egyik nagy oktatási újítás, iskolai munkákat végeztetnek a diákokkal?

Bár társadalmilag hasznos tevékenységeket valósít meg, a diákok által végzett közösségi szolgálat eddig nem minden iskolában tudta teljesen kifejteni pedagógiai hatását – ilyen és ehhez hasonló következtetéseket von le az Oktatási Hivatal (OH) a programról végzett, a Magyar Nemzet által megismert vizsgálata.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI/Kálmándy Ferenc

A diákoknak a 2012/2013-as tanévtől kezdve kötelező 50 óra közösségi szolgálatot végezni, ez az érettségi vizsga megkezdésének az egyik előfeltétele. A törvény szerint a közösségi szolgálat „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.

A Magyar Nemzet azt írja: az Oktatási Hivatal (OH) szerint problémát jelent, hogy sok helyen elsősorban adminisztratív és nem pedagógiai feladatként kezelik az iskolai közösségi szolgálatot. Ez azt jelenti, az iskolák többségében még nem figyelnek arra, hogy az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tevékenységek minőségéért is az iskola viseli a felelősséget.

Az OH arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolák egy része a korábban már meglévő saját önkéntes tevékenységei szervezését segíti közösségi szolgálati órák adásával. Ilyen tevékenység például a sportpályák karbantartása, egyházi szertartás szolgálata, tantermi dekoráció készítése vagy iskolai ünnepségek szervezése.

„Ezzel a gyakorlattal nemcsak az a baj, hogy némelyik kifejezetten munkaköri feladata lehet például a könyvtárosnak, informatikusnak, technikusnak, gondnoknak, hanem az is, hogy a programban rejlő pedagógiai értéket nem használja ki az iskola” – írja a jelentés, hozzátéve, hogy aránylag kevés tanintézmény használta ki kreatívan a közösségi szolgálat lehetőségét. Például a hivatal által megkérdezett iskolák több mint 82 százaléka iskolai rendezvényekért adott tanulóinak közösségi szolgálati órát, „ami hiteltelenné teszi a közösségi szolgálat társadalomjobbítását szolgáló jellegét”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.