Az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén szerdán Budapesten.
Hozzáfűzte: a program keretében csaknem 100 milliárd forint európai uniós és magyar forrásból eddig 526 iskola újult meg, további 45 felújítása pedig hamarosan befejeződik. A következő években 535 iskola korszerűsítése várható, emellett 45 milliárd forintot fordítanak digitális fejlesztésekre.
A miniszter a meghallgatáson hangsúlyozta: 2018-ban újabb öt százalékkal növekednek a felsőoktatási bérek. 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben szintén öt százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozók bére.
Balog Zoltán megjegyezte: bár voltak hibák és nehézségek, összességében stabilitást hozott az iskolák számára a közoktatás központosítása.
Kellemetlen pillanatok várnak a miniszterre? Szembesíteni a bajokkal a Független Diákparlament
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az országgyűlés kulturális bizottsága előtt számol be múlt évi tevékenységéről. A Független Diákparlament (FDP) kihasználná az alkalmat, és a bizottsági ülésen szembesítené az oktatás súlyos bajaival a tárcavezetőt. A Népszavának az FDP egyik aktivistája, Bradánovics Bendegúz azt mondta: szeretné átadni a miniszternek a diákparlament nyolcvan pontos programját, és bízik abban, hogy végre érdemben beszélhet vele arról.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
