Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az országgyűlés kulturális bizottsága előtt számol be múlt évi tevékenységéről. A Független Diákparlament (FDP) kihasználná az alkalmat, és a bizottsági ülésen szembesítené az oktatás súlyos bajaival a tárcavezetőt.
A Népszavának az FDP egyik aktivistája, Bradánovics Bendegúz azt mondta: szeretné átadni a miniszternek a diákparlament nyolcvan pontos programját, és bízik abban, hogy végre érdemben beszélhet vele arról. "Mindenképpen tőle szeretnénk válaszokat kapni a felvetéseinkre, s nem valamelyik államtitkárától egy semmitmondó levelet." – fogalmazott.
A diákok többek között névtelen, elektronikus tanárértékelő-rendszert szeretnének, és a pedagógusi karral egyetemben szavazati jogot az intézményvezetők megválasztásában.
Törvénnyel tiltatnák meg, hogy a diákokat és az óvodásokat politikai rendezvényekre vihessék pedagógusaik. Követelik, hogy az érettségi szabályok legalább négy évvel korábban legyenek ismertek, és bármelyik tantárgyból lehessen előrehozott matúrát tenni. Azt javasolják, hogy a szakgimnáziumokban a komplex természettudományos tantárgyakat állítsák vissza rendes külön tantárgyakká, legyen a köznevelési törvény része az iskolák akadálymentesítése, élesszék újra a tankönyvpiaci versenyt, töröljék el a nulladik órát, a heti kötelező órák számát csökkentsék harmincra. Szeretnék azt is, hogy a testnevelés órák számát heti háromban maximalizálnák, ameddig a magasabb óraszámhoz nincs meg a megfelelő infrastruktúra.
Vége van az átmeneti nehézségeknek az oktatásban - legalábbis a miniszter szerint
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint "vége van az átmeneti nehézségeknek, a dolgok a helyükre kerültek", biztonságosabban indul a tanév, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Legalábbis erről beszélt a nemzeti tanévnyitón, amelyet Nagykőrösön tartottak. Balog Zoltán szerint vége van az átmeneti nehézségeknek, a közoktatás korábbi működési problémái megszűntek, ma egy bejáratott rendszerben kezdik el a diákok a tanulást.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
