Műelemzések

Irodalmi művek elemzései: - részlet Ady Endre: Harc a nagyúrral elemzéséből: A 9-10. strófa a költemény drámai csúcspontja. A könyörgés itt vad küzdelembe csap át.

  • Eduline

A reménytelen kétségbeesés, a megalázott emberség harcba száll az érzéketlen, süket közönnyel. Valójában a mitikussá nőtt összecsapás, harc is hiábavaló. A küzdelem mitikusságát ’rengett a part’ „phrase” fejezi ki. Itt felhangzik a kilátástalanság és a reményvesztés szava: ’Mindhiába’. A messzeség, a paradicsomszerű élet, az Élet mind elérhetetlenek a Nagyúr miatt. A küzdelem viszont a reménytelen helyzet ellenére is tovább folytatódik az élet végéig –’ Ezer este múlt ezer estre’ Az emberiség nem adhatja fel a harcot az embertelenséggel szemben. Ebben az örökké tartó harcban megjelenik a mégis-morál szépsége és daca. Ez a vers tehát nemcsak dekadens életérzést és belenyugvó lemondást szólaltat meg, hanem az ezzel való szembeszállást is.

A versnek egy szimpla egyszeri mondanivalón túl általánosabb üzenete is van, többet hordoz magában. Azt sugallja, hogy a mindenféle embertelenséget megtestesítő szörnnyel szemben a harcot még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Még akkor sem, ha a küzdelem már teljes mértékben kilátástalannak tűnik. Ha ez nem így történik, akkor az ember elveszti emberiségét, emberi arculatát és dehumanizálódik. 

Letölthető irodalom műelemzések:

A tömegmanipuláció eszközei és módszerei George Orwell - 1984 c. művében

Ady Endre: Az Ős Kaján

Ady Endre: Harc a nagyúrral

Ady Endre: Hiszek Hitetlenül Istenben

Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból

Ady Endre: Nekünk Mohács kell

Alan Alexander Milne: Micimackó

Arany János: Hídavatás

Arany János: Nagykőrösi balladák

Arany János: Tetemre hívás, Híd-avatás

Arany János: Toldi estéje

Arany János: Toldi, Toldi estéje összehasonlító

Arany János: Walesi bárdok

Babits Mihály: Jónás könyve

Balassi Bálint: Borivóknak való

Balassi Bálint: Mikor a táborban megbetegedett

Balassi Bálint: Ó én édes hazám, Te jó Magyarország

Balzac: Goriot apó

Baudelaire, Charles: A vakok
 

Beckett: Godotra várva

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz

Charles Boudleaire: Az albatrosz

Csáth Géza: A varázsló halála

Csehov: A sirály

Csokonai Vitáz Mihály: Az estve és a Konstancinápoly összehasonlító verselemzése 

Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi echóhoz

Csokonai Vitéz Mihály: Estve

Csokonai Vitéz Mihály: Magánossághoz

Csokonai Vitéz Mihály: Még egyszer Lillához - pozitivista megközelítés

Csokonai Vitéz Mihály: Stílusirányok sokfélesége és a hangnemek gazdagsága Csokonai költészetében

Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Dante: Isteni színjáték

Déry Tibor: A Dunánál

Déry Tibor: A Dunánál

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Edgar Allan Poe: Az Usher-ház vége

Fejes Endre: A hazudós

Franz Kafka: Átváltozás

Franz Kafka: Az átváltozás

Janus Pannoniu: Egy dunántúli mandulafáról

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór: Az arany ember

József Attila: Óda, A Dunánál

Kármán József: Fanni hagyományai

Katona József: Bánk bán

Katona József: Bánk bán

Katona József: Bánk bán

Kosztolányi Dezső: A kulcs

Kosztolányi Dezső: Az utolsó felolvasás

Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal

Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Kosztolányi Dezső: Októberi táj

Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli

Kölcsey Ferenc: Hymnus részletes elemzés

Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala és Zrínyi második éneke összehasonlító elemzés 

Kölcsey, Vörösmarty: Hymnus és Szózat összehasonlítása

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

Mándy Iván: Csutak és a szürke ló

Mikszáth Kálmán: A dzsentrik

Mikszáth Kálmán: A néhai bárány

Mikszáth Kálmán: A Péri lányok szép hajáról

Moliére: Tartuffe

Moliere: Tartuffe 5 különböző elemzés

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Örkény István: Tóték

Petőfi Sándor: A Tisza

Petőfi Sándor: Az apostol

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet

Puskin: Anyegin

Racine (Jena): Phaedra

Radnóti Miklós: Eklogák

Szophoklész: Antigoné

Szophoklész: Antigoné

Szózat és Himnusz

Thomas Mann: Mario és a varázsló

Tolsztoj: Ivan Iljics halála

Villon: Ellentétek balladája

Voltaire: Candide

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

Vörösmarty Mihály: Szózat részletes elemzés

William Shakespeare: Julius Caesar

William Shakespeare: Hamlet

William Shakespeare: Rómeó és Júlia

William Shakespeare: Rómeó és Júlia

William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.