Csütörtökön megjelent az új honvédelmi ismeretek tantárgy kerettanterve a Magyar Közlönyben. Az ilyen tantárgyat oktató gimnáziumokban már most szeptembertől ezt a tantervet kellene alkalmazni.
A rendelet szerint a gimnáziumokban a kerettantervet már a 2018/2019-es tanévben, vagyis péntektől alkalmazni kell a programban részt vevő iskolákban 9. évfolyamon, míg a szakgimnáziumok 11-12. évfolyama számára készült tantervet csak a 2020/2021-es tanévben kell elkezdeni oktatni a 11. osztályban - írja a hvg.hu.
A bevezetés felmenő rendszerű, vagyis a most 10. osztályt kezdő gimnazisták még kimaradnak belőle, nekik a 2013-as Emmi-rendelettel meghatározott katonai alapismereteket kell tanulnia, ha olyan iskolába járnak. Katonai (vagy most már honvédelmi) alapismereteket nem tanít minden iskola, hogy melyek igen, azt a Honvéd Kadét Program oldalán lehet megyénként keresni.
A tárgy oktatásának célja a korábbiakhoz hasonlóan Magyarország biztonság- és szövetségi politikájának, a honvédelemmel összefüggő szabályoknak, a Magyar Honvédség felépítésének, technikai eszközeinek, a katonai értékek és hagyományok alapjainak megismerése, ezen keresztül a honvédelem iránti elkötelezettség növelése, valamint olyan ismeretek megszerzése, mint a terepen történő tájékozódás, a túlélés és menedéképítés, az újraélesztés és az elsősegélynyújtás alapjai.
Az új honvédelmi alapismeretek kerettanterv "alaki felkészítéssel" kezd, amelyben a következők szerepelnek elsajátítandó ismeretkeként: Vigyázz!, Pihenj! parancsokra történő szabályos tevékenység, fordulatok állóhelyben, a tiszteletadás módozatai, a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai. Ezután hadtörténelem következik, majd "túlélési ismeretek, táborozástechnika", lőelmélet, katonai testnevelés.
A lövészet és a közelharc is bekerült az órarendbe: többszörös a túljelentkezés a kadétiskolákban
A kadétiskola tavaly indult el, de máris három-négy-, Budapesten idén már öt-hatszoros volt a túljelentkezés - jelentette ki a Magyar Időknek adott interjúban Balogh Zsolt alezredes, a Honvédkadét program szaktanára, aki a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusaként oktatja a kadétképzésre jelentkező diákokat.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
