A "lőelmélet" és a hadtörténet is bekerült a tananyagba a honvédelmi ismerteket tanító iskolákban

Csütörtökön megjelent az új honvédelmi ismeretek tantárgy kerettanterve a Magyar Közlönyben. Az ilyen tantárgyat oktató gimnáziumokban már most szeptembertől ezt a tantervet kellene alkalmazni.

  • Eduline
Túry Gergely

A rendelet szerint a gimnáziumokban a kerettantervet már a 2018/2019-es tanévben, vagyis péntektől alkalmazni kell a programban részt vevő iskolákban 9. évfolyamon, míg a szakgimnáziumok 11-12. évfolyama számára készült tantervet csak a 2020/2021-es tanévben kell elkezdeni oktatni a 11. osztályban - írja a hvg.hu.

A bevezetés felmenő rendszerű, vagyis a most 10. osztályt kezdő gimnazisták még kimaradnak belőle, nekik a 2013-as Emmi-rendelettel meghatározott katonai alapismereteket kell tanulnia, ha olyan iskolába járnak. Katonai (vagy most már honvédelmi) alapismereteket nem tanít minden iskola, hogy melyek igen, azt a Honvéd Kadét Program oldalán lehet megyénként keresni.

A tárgy oktatásának célja a korábbiakhoz hasonlóan Magyarország biztonság- és szövetségi politikájának, a honvédelemmel összefüggő szabályoknak, a Magyar Honvédség felépítésének, technikai eszközeinek, a katonai értékek és hagyományok alapjainak megismerése, ezen keresztül a honvédelem iránti elkötelezettség növelése, valamint olyan ismeretek megszerzése, mint a terepen történő tájékozódás, a túlélés és menedéképítés, az újraélesztés és az elsősegélynyújtás alapjai.

Az új honvédelmi alapismeretek kerettanterv "alaki felkészítéssel" kezd, amelyben a következők szerepelnek elsajátítandó ismeretkeként: Vigyázz!, Pihenj! parancsokra történő szabályos tevékenység, fordulatok állóhelyben, a tiszteletadás módozatai, a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai. Ezután hadtörténelem következik, majd "túlélési ismeretek, táborozástechnika", lőelmélet, katonai testnevelés.

A lövészet és a közelharc is bekerült az órarendbe: többszörös a túljelentkezés a kadétiskolákban

A kadétiskola tavaly indult el, de máris három-négy-, Budapesten idén már öt-hatszoros volt a túljelentkezés - jelentette ki a Magyar Időknek adott interjúban Balogh Zsolt alezredes, a Honvédkadét program szaktanára, aki a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusaként oktatja a kadétképzésre jelentkező diákokat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.