Végre válaszolt a január elején feltett kérdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Elmondták, miért van szükség a honvédelmi intézkedési tervre.
Ahogy már mi is beszámoltunk róla, a minisztérium januári közleményében az áll: ahogyan a honvédelmi törvény is előírja, a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettsége eleget tenni a NATO Válságreagálási Rendszer követelményeinek.
Ezzel kapcsolatban a 168 óra már január elején érdeklődött az Emminél az iskolák honvédelmi intézkedési tervéről, azonban ezidáig nem kaptak választ. Csupán azt szerették volna megtudni, miért a pedagógusoknak kell elkészítenie a tervet.
Ez nem feladatunk - nekiment a legújabb kormányzati lépésnek a tanári szakszervezet
A honvédelmi intézkedési terv elkészítése jelentkezős többletfeladatot jelent az intézményvezetőknek és beosztottjaiknak, ez a tevékenység biztosan nem tartozik a pedagógusok munkaköri feladatai közé - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A PDSZ szerint a honvédelmi intézkedési terv (HIT) elkészítésére olyan embereket köteleznek, akiknek nincs ilyen képzettségük, nem tudják, mi a teendőjük háború vagy egy esetleges terrorcselekmény idején.
A lap újbóli érdeklődésére a minisztérium a következő választ adta:
sajnos, olyan világot élünk, amikor a migráció miatt Európában is állandósult a terrorveszély. Európa romló biztonsági helyzetében a gyermekek védelme az első, ezért a gyermekekkel foglalkozó közintézmények számára különösen fontos, hogy rendelkezzenek biztonsági tervvel krízishelyzetek, pl. terrortámadás esetére, ezért a köznevelési intézményeknek a honvédelmi törvényt és a NATO ajánlásait is szem előtt tartva honvédelmi intézkedési tervet kell készíteniük 2018. június 30-ig.”
Az állásukkal játszanak azok a tanárok, akik nemet mondanak a honvédelmi intézkedési tervre
Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
