Végre válaszolt a január elején feltett kérdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Elmondták, miért van szükség a honvédelmi intézkedési tervre.
Ahogy már mi is beszámoltunk róla, a minisztérium januári közleményében az áll: ahogyan a honvédelmi törvény is előírja, a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettsége eleget tenni a NATO Válságreagálási Rendszer követelményeinek.
Ezzel kapcsolatban a 168 óra már január elején érdeklődött az Emminél az iskolák honvédelmi intézkedési tervéről, azonban ezidáig nem kaptak választ. Csupán azt szerették volna megtudni, miért a pedagógusoknak kell elkészítenie a tervet.
Ez nem feladatunk - nekiment a legújabb kormányzati lépésnek a tanári szakszervezet
A honvédelmi intézkedési terv elkészítése jelentkezős többletfeladatot jelent az intézményvezetőknek és beosztottjaiknak, ez a tevékenység biztosan nem tartozik a pedagógusok munkaköri feladatai közé - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A PDSZ szerint a honvédelmi intézkedési terv (HIT) elkészítésére olyan embereket köteleznek, akiknek nincs ilyen képzettségük, nem tudják, mi a teendőjük háború vagy egy esetleges terrorcselekmény idején.
A lap újbóli érdeklődésére a minisztérium a következő választ adta:
sajnos, olyan világot élünk, amikor a migráció miatt Európában is állandósult a terrorveszély. Európa romló biztonsági helyzetében a gyermekek védelme az első, ezért a gyermekekkel foglalkozó közintézmények számára különösen fontos, hogy rendelkezzenek biztonsági tervvel krízishelyzetek, pl. terrortámadás esetére, ezért a köznevelési intézményeknek a honvédelmi törvényt és a NATO ajánlásait is szem előtt tartva honvédelmi intézkedési tervet kell készíteniük 2018. június 30-ig.”
Az állásukkal játszanak azok a tanárok, akik nemet mondanak a honvédelmi intézkedési tervre
Lelkiismereti okokból pedagógusok és iskolaigazgatók is megtagadhatják a közreműködést a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában. De ennek komoly következményei lehetnek, elveszíthetik az állásukat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, hogy vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
