"Bemondás" alapján döntik el, ki mennyit kap a hittanórákért?

Nem lehet tudni, az egyes felekezetek mennyi pénzt kapnak majd a költségvetésből a hitoktatással járó kiadások...

  • Eduline
hvg.hu

Nem lehet tudni, az egyes felekezetek mennyi pénzt kapnak majd a költségvetésből a hitoktatással járó kiadások fedezésére. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) ugyanis adatvédelmi okokra hivatkozva nem készít országos statisztikát - írja a Népszabadság. Szeptembertől az első és az ötödik osztályban, felmenő rendszerben vezetik be a heti egy óra kötelező erkölcstant, illetve hit- és erkölcstant. Utóbbit a diákok 42 százaléka választotta.

Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára június elején azt mondta: Magyar Katolikus Egyháznak nincs elég információja a hit- és erkölcstan oktatásának finanszírozásáról. Nem tudják, hogy ki fogja kifizetni a megrendelt tankönyveket, és milyen órabér mellett, mennyit kell majd tanítaniuk a hitoktatóknak.

A kormányzat szerint lesz elegendő tanár és megfelelő tankönyv a hittanoktatáshoz. Az oktatók az egyház alkalmazásában állnak, onnan kapják a fizetésüket, amelyet az állam támogat. A hittantankönyveket is az egyházak biztosítják, szintén állami támogatással - arról azonban, hogy ez a költségek hány százalékát fedezi majd, még nem döntöttek.

Azt, hogy hány egyház szervez hittanoktatást, és hányan választották az egyes felekezeteket, nem lehet tudni, a KLIK ugyanis a Népszabadsággal azt közölte: a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása érdekében az egyházi megoszlásról nem gyűjthet és nem kezelhet adatokat. Kérdéses ugyanakkor, hogy egy anonim, országos összesítés miért sértené az adatvédelmi szabályokat, és azt sem lehet tudni, hogy az arányok ismerete nélkül hogyan tervezik szétosztani a hitoktatás finanszírozására szánt támogatást.

A lap szerint marad az önbevallás, ami azonban újabb viták forrása lehet a kormányzat és az egyházak között. A katolikusoknál az egyes egyházmegyék szervezik a hitoktatást: a püspöki kar titkárságán a lap kérdésére közölték, hogy nem rendelkeznek országos adattal arról, hány hittanos csoportban hány általános iskolás diák fog tanulni. A reformátusok és az evangélikusok most próbálják összesíteni az egyházkerületektől beérkező adatokat.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.