A hét legfontosabb oktatási hírei.
A felvételizők számáma a héte legfontosabb dátuma a 12-e volt, ugyanis szerda éjfélkor járt le a dokumentum- és adatmódosítás határideje. Ezután megkezdték az adatok feldolgozását.
Bár 35 ezer pedagógus vehetne részt idén a minősítési eljárásban (amivel magasabb bér is járna), azonban csak 13 423-an jelentkeztek. A portfóliókészítés gyakran bonyolult, ráadásul sok, munkaidőn kívüli pluszmunkát igényel.
Évről évre csökken a felsőoktatásba bejutó szakközépiskolás végzettségű diákok aránya, csak az elmúlt öt évben hat százalékkal esett vissza - szólt a hét egyik legszomorúbb oktatási híre.
Miközben a CEU-ügyben indított kötelezettségszegési eljárás új szakaszba lépett a héten, a kormány - úgy fest- beletődődött, hogy az amerikai elnök nem fog velük tárgyalni az egyetemek ügyében.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
