Ilyen a "modern" magyar oktatás: tényleg így kellene tanítani a helyesírást?

Ha a magyar közoktatásról esik szó, általában a pénzhiányról beszélünk. Ritkábban kerülnek terítékre a vitatható pedagógiai eszközök.

  • Eduline
pixabay

A helyesírás oktatására számos megközelítés létezik, a legegyszerűbb a másolás: írd le, fiam, sokszor, és megtanulod. Ezzel magát az írást is gyakorolod.

Aztán hogy egy-egy szó szakmányba történő lemásolása, mint ahogy ez egy budapesti iskolában történt, milyen áron vési be a diák fejébe az ly-j különbséget, megint megfontolás kérdése - írja a hvg.hu egy olvasói kép apropóján.

Olvasónk

A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével

Január 19-én ne menj suliba, üzenik a szervezők. Követeléseikkel a Parlament elé, a Kossuth térre vonulnak - írja a hvg.hu. Ilyen követelés a részükről többek között az, hogy ne legyen 7,8 vagy 9 órája a diákoknak. - írja a hvg.hu. „Elegünk van, hogy a 19.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.