"A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével"

Január 19-én ne menj suliba, üzenik a szervezők. Követeléseikkel a Parlament elé, a Kossuth térre vonulnak - írja a hvg.hu.

  • Eduline
pixabay

Ilyen követelés a részükről többek között az, hogy ne legyen 7,8 vagy 9 órája a diákoknak. - írja a hvg.hu. „Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna és, hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani. Igenis fontos tanulni a múltat, de ahogy telik az idő, bővülnek az ismeretek, velük együtt a tananyag, és ez egy idő után borzalmasan felhalmozódik. A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően, miközben egy tantárgyi óra különböző összefüggésekre is rámutat a modern világgal kapcsolatban.”

A Facebook-eseményen hozzáteszik:

Csak bele kell nézni például a finn oktatási rendszerbe: nincs osztályzás az első években, ezáltal nem alakul ki stressz a gyerekekben; nem alakul ki kiközösítés, mert nem csak oktatnak, hanem közösségeket alakítanak; rövid a napi tanítási idő, ezáltal nem fáradnak el a diákok és jobban tudnak koncentrálni.

A rendezvény fő célja, hogy összefoglalja a diákság problémáit, felvilágosítsa a diákságot az oktatás modern rendszereiről, ezen kívül fel szeretnék hívni a figyelmet a problémáinkra, és azokra megoldást keresni. Egy élhetőbb, gyerekekre szabottabb oktatási rendszerben szeretnének tanulni. Az esemény céja, hogy szinte csak diákok részvételével demonstrálni, hogy nekik, diákoknak vannak gondolataink, amiket érvényesíteni szeretnénk. A rendezvényen meg szeretnék mutatni, hogy ha más nem, akkor ők fogunak változtatni a régi, elavult oktatási rendszer igazságtalanságain, melyek bennünket érintenek.

Kiürülnek az iskolák január 19-én? Demonstrációt szerveznek

„Ne menj suliba!" címmel szerveznek demonstrációt január 19-ére a Kossuth térre. A diákok kezdeményezésére szerveződött tiltakozás az oktatási rendszer minőségére akarja felhívni a figyelmet. Az atv.hu azt írja, a szervezők több ezer résztvevőre számítanak. „Elegünk van, hogy a 19.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.