Újabb világversenyen taroltak a magyar diákok, bronzérmet szereztek

Bronzérmes lett a magyar válogatott a Fizikai Világkupán, Pekingben. Ezen a csapatversenyen a középiskolások tudományos problémákat vitatnak meg egymással angol nyelven.

  • Eduline

A 31. alkalommal megrendezett verseny házigazdája a kínai főváros, Peking volt - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.

A magyar csapat tagjai: Földes András Ottó (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium), Gyulai Márton (Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium), Nagy Dániel (Budapest, Balassi Bálint Gimnázium), Penc Patrik (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Vavrik Márton (Budapest, Berzsenyi Dániel Gimnázium).

Taroltak a magyar diákok a kémiai diákolimpián, négy érmet hoztak haza

Négy érmet nyertek az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián a magyar diákok, a vasárnap befejeződött verseny nem hivatalos rangsorában Magyarország a tizedik helyen végzett. Az első kémiai diákolimpiát rendező ország utódai, Csehország és Szlovákia közösen szervezték az idei jubileumi versenyt, amelyen 76 ország tanulói vettek részt. Sajgó Mátyás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója aranyérmet szerzett.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.