Szeptembertől lesz kötelező az iskolákban az új típusú iskolai fizikai állapotfelmérés, a nemzeti fittségi teszt. A diákok fejlődését így az egyéni adottságaikhoz képest mérhetik, a teszt gyakorlataira a tanulók nem kapnak osztályzatot.
Az ötödik évfolyamtól felfelé minden osztályban évente kötelező lesz elvégezni a nemzeti egységes tanulói fittségi tesztet. A mérési rendszert a Magyar Diáksport Szövetség dolgozta ki a kormány kérésére - mondta az InfoRádiónak Molnár László, a szövetség szakmai igazgatója. "A mérések alapvetően négy profil köré szerveződnek: a testösszetételt és a tápláltságot, az állóképességet, a vázizomzat fittségét és az úgynevezett hajlékonyságot mérjük" - magyarázta.
A felmérés háromféle eredménnyel végződhet: a diák vagy az egészségzónába kerül, vagy fejlesztésre, vagy fokozott fejlesztésre van szüksége, Molnár László hangsúlyozta, a tanulók csak szöveges értékelést, javaslatot kapnak, a tesztre nem jár osztályzat.
"Semmiképpen sem cél, hogy a fittségi teszt során osztályozzunk, sőt kifejezetten ellenjavallt. A korábbi mérésekhez képest az a legnagyobb különbség, hogy most a gyereket önmagához mérjük és a saját fejlettségét, fejlődését próbáljuk nyomon követni, és próbáljuk nyomon követni, és szeretnénk tanácsokkal ellátni, hogyan tudja fejleszteni a saját fittségi állapotát" - mondta.
November végéig csaknem hétezer pedagógus vesz részt az állapotfelméréshez kapcsolódó képzésen, az eszközöket pedig a Magyar Diáksport Szövetség jóvoltából már majdnem az összes, több mint 3600 nappali rendszerű oktatási intézmény megkapta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
