Minden diák fittségét tesztelik szeptembertől

Szeptembertől lesz kötelező az iskolákban az új típusú iskolai fizikai állapotfelmérés, a nemzeti fittségi teszt. A diákok fejlődését így az egyéni adottságaikhoz képest mérhetik, a teszt gyakorlataira a tanulók nem kapnak osztályzatot.

  • Eduline
MTI / Komka Péter

Az ötödik évfolyamtól felfelé minden osztályban évente kötelező lesz elvégezni a nemzeti egységes tanulói fittségi tesztet. A mérési rendszert a Magyar Diáksport Szövetség dolgozta ki a kormány kérésére - mondta az InfoRádiónak Molnár László, a szövetség szakmai igazgatója. "A mérések alapvetően négy profil köré szerveződnek: a testösszetételt és a tápláltságot, az állóképességet, a vázizomzat fittségét és az úgynevezett hajlékonyságot mérjük" - magyarázta.

A felmérés háromféle eredménnyel végződhet: a diák vagy az egészségzónába kerül, vagy fejlesztésre, vagy fokozott fejlesztésre van szüksége, Molnár László hangsúlyozta, a tanulók csak szöveges értékelést, javaslatot kapnak, a tesztre nem jár osztályzat.

"Semmiképpen sem cél, hogy a fittségi teszt során osztályozzunk, sőt kifejezetten ellenjavallt. A korábbi mérésekhez képest az a legnagyobb különbség, hogy most a gyereket önmagához mérjük és a saját fejlettségét, fejlődését próbáljuk nyomon követni, és próbáljuk nyomon követni, és szeretnénk tanácsokkal ellátni, hogyan tudja fejleszteni a saját fittségi állapotát" - mondta.

November végéig csaknem hétezer pedagógus vesz részt az állapotfelméréshez kapcsolódó képzésen, az eszközöket pedig a Magyar Diáksport Szövetség jóvoltából már majdnem az összes, több mint 3600 nappali rendszerű oktatási intézmény megkapta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.