Szeptembertől lesz kötelező az iskolákban az új típusú iskolai fizikai állapotfelmérés, a nemzeti fittségi teszt. A diákok fejlődését így az egyéni adottságaikhoz képest mérhetik, a teszt gyakorlataira a tanulók nem kapnak osztályzatot.
Az ötödik évfolyamtól felfelé minden osztályban évente kötelező lesz elvégezni a nemzeti egységes tanulói fittségi tesztet. A mérési rendszert a Magyar Diáksport Szövetség dolgozta ki a kormány kérésére - mondta az InfoRádiónak Molnár László, a szövetség szakmai igazgatója. "A mérések alapvetően négy profil köré szerveződnek: a testösszetételt és a tápláltságot, az állóképességet, a vázizomzat fittségét és az úgynevezett hajlékonyságot mérjük" - magyarázta.
A felmérés háromféle eredménnyel végződhet: a diák vagy az egészségzónába kerül, vagy fejlesztésre, vagy fokozott fejlesztésre van szüksége, Molnár László hangsúlyozta, a tanulók csak szöveges értékelést, javaslatot kapnak, a tesztre nem jár osztályzat.
"Semmiképpen sem cél, hogy a fittségi teszt során osztályozzunk, sőt kifejezetten ellenjavallt. A korábbi mérésekhez képest az a legnagyobb különbség, hogy most a gyereket önmagához mérjük és a saját fejlettségét, fejlődését próbáljuk nyomon követni, és próbáljuk nyomon követni, és szeretnénk tanácsokkal ellátni, hogyan tudja fejleszteni a saját fittségi állapotát" - mondta.
November végéig csaknem hétezer pedagógus vesz részt az állapotfelméréshez kapcsolódó képzésen, az eszközöket pedig a Magyar Diáksport Szövetség jóvoltából már majdnem az összes, több mint 3600 nappali rendszerű oktatási intézmény megkapta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
