Méhnyakrákellenes előadáson beszélt a borsodi fejlesztésekről, a köztársasági elnökről és a miniszterelnökről egy miskolci fideszes képviselő - írja 444.hu.
A méhnyakrák kiváltó okairól nem, a köztársasági elnökről, Orbán Viktorról, és a borsodi fejlesztésekről annál több szó esett egy gimnáziumi előadáson, melyet előbb Az egészséges életért, majd A méhnyakrák ellen címmel hirdettek meg egy miskolci iskolában - írja a 444.hu .
A 45 perces program során 5 perc azért jutott az egészségvédelemre is, de arra már nem maradt idő, hogy elmondják, a Magyarországon évente 500 nő halálát okozó daganatos megbetegedést a HPV vírus okozza.
Január 11-én egy miskolci középiskolában tartottak egészségvédelmi előadást tartottak, a Klik-fenntartású intézmény ezt olyan 11. és 12. évfolyamos tanulók számára hirdetette meg, akik már betöltötték 18. életévüket.
Az iskolában az első előadó azonban a Nő A Siker alapítója, Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A képviselő felvezetésként megkérdezte a diákokat, hogy ki a köztársasági elnök, majd a válasz után azt is, ki a miniszterelnök. „Reméljük, még jó sokáig ő lesz!” – jelentette ki a diákok helyes válaszára reagálva.
Iskolai disznóvágás: megszólalt a tankerület
Megkérdezték az illetékes tankerületet, amely egyetértett a sajátos oktatási performansszal. Ahogy az ünnepek előtt mi is beszámoltunk róla, egy tapolcai iskolában az alsós gyerekek szeme láttára perzseltek-daraboltak fel egy disznót. Volt olyan gyerek, aki állítólag sírva ment haza, más egyszerűen otthagyta a tanítási időben zajló programot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
