Több mutatóban is javult a magyar diákok fittségi állapota, ám továbbra is komoly gondot jelent az elhízás a fiatalok körében - olvasható ki a Magyar Diáksport Szövetség által kezdeményezett felmérés eredményéből.
Az MDSZ hétfői tájékoztatása szerint harmadik alkalommal mérték fel a hazai tanulókat a szövetség által kidolgozott Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) keretében. A teszt kilenc mérés alapján négy profilban jellemzi a fiatalok állapotát: mutatja az állóképességet, a vázizomzat fittségét, a hajlékonyságot, illetve a testösszetételt, testtápláltságot. Az eredmények alapján a diákok három zónába kerülhetnek, a zöld az egészségzóna, a sárga a fejlesztésre szorulók, a piros pedig a fokozott fejlesztést igénylők csoportját jelenti.
A most közzétett adatok a 2016/2017-es tanévben végzett felmérések eredményei. A teszteken 2713 intézmény 662 501 diákja vett részt. Az eredmények egyrészt azt mutatják, hogy a heti öt testnevelés óra bevezetése érezhetően javított a fiatalok fittségi állapotán: a 2014/2015-ös felmérés idején mért eredményekhez képest - amikor a felmenő rendszer még nem érte el a 8. és 12. osztályos diákokat, így nekik két-három testnevelés órájuk volt -, most 11-20 százalékkal kevesebb volt a piros zónákban teljesítők aránya. Kifejezetten jelentős javulás tapasztalható a testsúlyproblémákkal küzdő tanulók állóképességében, ugyanis az ingafutás tesztben 37 százalékkal magasabb volt az egészségzónát elérők aránya. Szintén pozitívum, hogy hat-nyolc százalékos pozitív változást mutat a korábbihoz képest a vázizomzat erejét vizsgáló tesztek eredménye.
Az is megállapítható ugyanakkor, hogy nőtt az elhízott tanulók (6-15 százalékos növekedés) és csökkent a normál testtömegindexű diákok aránya.
Az előrelépés ellenére összességében még mindig gyengének nevezhetőek az eredmények az ingafutás tesztben, melyben alig 60 százalék került az egészségzónába. A felmérés egyértelműen mutatja, hogy serdülő kortól jelentősen romlanak az eredmények, és különösképpen a lányoknál érzékelhető a negatív tendencia. Amíg az 5. osztályos fiúk 72 százaléka került egészségzónába ingafutásban, addig a 12.-eseknek már csupán az 50 százaléka, a lányoknál viszont 67,1 százalékról 34 százalékra romlott le az adat a 5. és 12. osztályosok között.
Kifejezetten rossz képet mutat a tanulók hátizommérésének eredménye: a törzsemelésteszt ugyanis hiába mutat 4,4 százalékos javulást a korábbiakhoz, a diákok csupán 52 százaléka került az egészségzónába. Az MDSZ ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos a fiatalokat a testmozgásra ösztönözni, mert az ülő életmód és fizikai inaktivitás növeli a tartás- és gerincproblémák kialakulásának kockázatát.
A teszt egyértelműen megállapította, hogy egyre több a túlsúlyos, elhízott tanuló Magyarországon. A testtömegindex alapján minden negyedik tanuló ebbe a kategóriába esik, s az elmúlt három évben minden életkorban és mindkét nemnél nőtt az arányuk. Ezen diákok állóképessége ugyanakkor javult, ami azt mutatja, hogy a rendszeres mozgás nagyot lendít az egészségi állapoton a súlytöbblet ellenére is. Az elhízás mértékének növekedése pedig rávilágít arra, hogy nagy szükség van a helyes táplálkozásra.
A tesztekből az is kiderül, hogy a fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is. "A NETFIT program keretében mért adatok összehasonlításánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a fittségi állapot egyéni szinten nagymértékben függ a genetikai adottságoktól és az egyén mozgásgazdag, sportos életvezetésétől egyaránt. Utóbbiban a család szociokulturális helyzete, jövedelmi viszonyai, illetve egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottsága jelentős hatással lehet a fiatalok fittségi állapotára. A megyei és területi értékek leginkább ezeket a társadalmi-gazdasági különbségeket jelzik" - olvasható az MDSZ összeállításában, melyből kiderül, hogy a legjobban Budapesten, Komárom-Esztergom megyében és Vas megyében, míg a legrosszabbul Nógrádban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Somogyban teljesítettek a diákok.
A mindennapos testnevelés egy torz ötlet - véli Vekerdy Tamás
Fontos lenne, hogy a gyerekek sokat mozoghassanak, de ahogy ez a kötelező mindennapos testnevelésben megvalósul, az gyakran többet árt, mint használ - véli Vekerdy Tamás pszichológus. "Az orvosok azt mondják, hogy napi fél óra séta több évvel hosszabbítja meg az életet. Gyerekeknek nyilván aktívabb mozgás szükséges, de megint csak: természetesen és örömmel!
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
