Új elem kerülhet az általános iskolások órarendjébe? Egyre többen támogatják az ötletet

Támogatja az egészségnevelés közoktatásba építését a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság, amely már meg is kezdte az általános iskolások képzési tervének összeállítását.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara, amely szerint „a lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező”.

A javaslatot a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság is támogatja, közleményükben azt írják, „a társadalom egészségi ismereteinek növelésével, egészségtudatosságának fejlesztésével nem csak az egyes személyek egészségi állapota javítható, de rendszerszinten csökkenthető az egészségügy különböző területeinek megterhelése. Ez nem csak financiális megtakarítással jár, de a betegbiztonság növelését is lehetővé teszi”.

„Megkezdtük általános iskolások képzési tervének összeállítását a "Teljeskörü Intézményi Egészségnevelés" (TIE) projekthez kapcsolódóan, a KLIK regionális tankerületeinek bevonásával, a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének tevékeny támogatásával, egyelőre pilot jelleggel. Reményeink szerint a 2018-2019 tanévtől kezdődően egyre több tanintézményben lesz lehetőségünk a szükséges, adott életkornak megfelelő egészségügyi ismeretek átadására” – teszik hozzá.

Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban, ha a kormány rábólint az orvosok ötletére

A kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara, amely szerint „a lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező". A Magyar Orvosi Kamara kedden tette közzé elvárásait az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.