Hét dolog, amit biztosan nem tudtál Arany Jánosról

Kétszáz éve, 1817 márciusában született Arany János, akiről mindenki tanul az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből.

  • Eduline

1. Zseni volt

Ezzel aligha mondunk újdonságot, de azt talán kevesebben tudják, hogy Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni - hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott, ez pedig a 19. század elején elképesztő teljesítmény volt.

Wikipedia

2. Nem is akart költő lenni

Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott (erről később).

3. Az Üllői úton lakott

Ha már Arany-emlékév van, sétáljatok el az Üllői út és a IX. kerületi Erkel utca sarkához. 1860 körül kapott ebben az épületben egy négyszobás lakást, ez a terület akkor azonban még a város szélének számított, a házat beépítetlen területek vették körül.

Az Erkel utca ma
maps.google.com

4. Ezt a verset nem tanítják az iskolákban

A legtöbb Arany-életrajzban szerepel, hogy 1866-ban érdemkereszttel tüntették ki, ám azt a költő nem akarta elfogadni (nem véletlenül, azt korábban Haynau is megkapta, a "császári kegyről" Aranynak - fogalmazzunk finoman - megvolt a véleménye). Végül - erről Nyáry Krisztián is írt - a belügyminiszter egyszerűen postán küldte el a kitüntetést a tiltakozó költőnek, aki állítólag soha nem bontotta fel a csomagot, a csomagolópapírra azonban Kosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint ezt a rövid versikét írta: „Hasfájásban szenvedek, / Kiskeresztet küldenek, / Ha csak egyet tojhatnám, / Száz keresztért nem adnám.” A vers kézirata sajnos nem maradt fenn.

5. Gitározni is tudott

Ha most élne, talán még nagyobb rajongótábora lenne, ugyanis csupa menő dolgot csinált: verset írt, fordított, és még gitározni és zongorázni is tudott. 1870 körül kapott egy gitárt névnapjára a barátaitól, és emlékezetből leírt 150 kedvenc dalt, sőt néhány dalszöveget is írt.

6. New Yorkban is van Arany-iskola

Majdnem minden nagyobb városban elneveztek Aranyról egy-egy iskolát (hogy csak néhányat mondjunk: Debrecenben az egyik egyetemi gyakorlóiskolát hívják így, de Százhalombattán, Győrött, Nyíregyházán és Budapesten is van), de még egy kanadai és egy New York-i magyar iskola is Arany nevét kapta meg.

7. Díszpolgár lett

Nemrég a walesi Montgomery díszpolgárává avatták Arany Jánost. A walesi bárdok kétszáz éve született költőjének Eric Fairbrother, a balladában megörökített település polgármestere adományozta a posztumusz címet.

Olyan történt Arany Jánossal, amire valószínűleg soha nem számított
Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.