Hét dolog, amit biztosan nem tudtál Arany Jánosról

Kétszáz éve, 1817 márciusában született Arany János, akiről mindenki tanul az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből.

  • Eduline

1. Zseni volt

Ezzel aligha mondunk újdonságot, de azt talán kevesebben tudják, hogy Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni - hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott, ez pedig a 19. század elején elképesztő teljesítmény volt.

Wikipedia

2. Nem is akart költő lenni

Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott (erről később).

3. Az Üllői úton lakott

Ha már Arany-emlékév van, sétáljatok el az Üllői út és a IX. kerületi Erkel utca sarkához. 1860 körül kapott ebben az épületben egy négyszobás lakást, ez a terület akkor azonban még a város szélének számított, a házat beépítetlen területek vették körül.

Az Erkel utca ma
maps.google.com

4. Ezt a verset nem tanítják az iskolákban

A legtöbb Arany-életrajzban szerepel, hogy 1866-ban érdemkereszttel tüntették ki, ám azt a költő nem akarta elfogadni (nem véletlenül, azt korábban Haynau is megkapta, a "császári kegyről" Aranynak - fogalmazzunk finoman - megvolt a véleménye). Végül - erről Nyáry Krisztián is írt - a belügyminiszter egyszerűen postán küldte el a kitüntetést a tiltakozó költőnek, aki állítólag soha nem bontotta fel a csomagot, a csomagolópapírra azonban Kosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint ezt a rövid versikét írta: „Hasfájásban szenvedek, / Kiskeresztet küldenek, / Ha csak egyet tojhatnám, / Száz keresztért nem adnám.” A vers kézirata sajnos nem maradt fenn.

5. Gitározni is tudott

Ha most élne, talán még nagyobb rajongótábora lenne, ugyanis csupa menő dolgot csinált: verset írt, fordított, és még gitározni és zongorázni is tudott. 1870 körül kapott egy gitárt névnapjára a barátaitól, és emlékezetből leírt 150 kedvenc dalt, sőt néhány dalszöveget is írt.

6. New Yorkban is van Arany-iskola

Majdnem minden nagyobb városban elneveztek Aranyról egy-egy iskolát (hogy csak néhányat mondjunk: Debrecenben az egyik egyetemi gyakorlóiskolát hívják így, de Százhalombattán, Győrött, Nyíregyházán és Budapesten is van), de még egy kanadai és egy New York-i magyar iskola is Arany nevét kapta meg.

7. Díszpolgár lett

Nemrég a walesi Montgomery díszpolgárává avatták Arany Jánost. A walesi bárdok kétszáz éve született költőjének Eric Fairbrother, a balladában megörökített település polgármestere adományozta a posztumusz címet.

Olyan történt Arany Jánossal, amire valószínűleg soha nem számított
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.