Itt vannak a diákmunka szabályai: ezekre figyeljetek!

Közeledik a nyári szünet, sok tízezer diák keres munkalehetőségeket. A munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából már felnőttnek számítanak, ezért bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalóknál.

  • Eduline
shutterstock

Hagyományos munkaszerződés esetén a munkaviszony létesítésének feltétele a betöltött 16. életév, kiskorúak esetén szülői hozzájárulás is. Iskolai szünet alatt azonban már 15 éves nappali tagozatos diákok is foglalkoztathatók. A hagyományos munkaszerződés esetében az alapbérnek el kell érnie a minimálbér összegét, amely a havi béres foglalkoztatás esetén 105 000 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 604 forint óránként. A munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött - minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó - munkaszerződéshez, az alkalmi munka és idénymunka esetében viszont ez nem kötelező.

Sok munkáltató „elfelejti” bejelenteni a diákokat, pedig legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig ezt meg kellene tenniük. Azt is gyakran elfelejtik, hogy a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt, a fiatal munkavállalók még pótszabadságra is.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egy másik típusú jogviszonnyal, az egyszerűsített foglalkoztatással főleg a turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunka, illetve egyéb alkalmi munkák esetében élnek a munkáltatók. Előnye, hogy a munkavállalót nem terheli járulékfizetési kötelezettség, a munkáltató pedig - függetlenül a kifizetett munkabértől - alkalmi munka esetén napi ezer, míg idénymunka esetén napi 500 forint egységes közterhet fizet. Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a kötelező alapbér a minimálbér 85 százalékának, garantált bérminimum esetén 87 százalékának megfelelő összeg.

Iskolaszövetkezet

Az iskolaszövetkezeteken keresztül létesített munkaviszony esetében a munkaszerződést az aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák az iskolaszövetkezettel köti meg, a munkáltató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerződést köt.

Járulékfizetési kötelezettséget ez a foglalkoztatási mód egyáltalán nem eredményez, és a munkavállalónak is csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie iskolaszövetkezeti jövedelme után. Az adóelőleget a szövetkezet vonja le, de a diáknak erről bevallást kell benyújtania a következő év május 20-ig.

Az iskolaszövetkezeti munkavállalót fogadó munkáltatónak nincsen bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatást illetően, ám a munkaidővel kapcsolatos szabályok, a munkaidő-beosztás és munkaidő-nyilvántartás betartása egyértelműen az ő felelőssége.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.