Közeledik a nyári szünet, sok tízezer diák keres munkalehetőségeket. A munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából már felnőttnek számítanak, ezért bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalóknál.
Hagyományos munkaszerződés esetén a munkaviszony létesítésének feltétele a betöltött 16. életév, kiskorúak esetén szülői hozzájárulás is. Iskolai szünet alatt azonban már 15 éves nappali tagozatos diákok is foglalkoztathatók. A hagyományos munkaszerződés esetében az alapbérnek el kell érnie a minimálbér összegét, amely a havi béres foglalkoztatás esetén 105 000 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 604 forint óránként. A munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött - minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó - munkaszerződéshez, az alkalmi munka és idénymunka esetében viszont ez nem kötelező.
Sok munkáltató „elfelejti” bejelenteni a diákokat, pedig legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig ezt meg kellene tenniük. Azt is gyakran elfelejtik, hogy a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt, a fiatal munkavállalók még pótszabadságra is.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Egy másik típusú jogviszonnyal, az egyszerűsített foglalkoztatással főleg a turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunka, illetve egyéb alkalmi munkák esetében élnek a munkáltatók. Előnye, hogy a munkavállalót nem terheli járulékfizetési kötelezettség, a munkáltató pedig - függetlenül a kifizetett munkabértől - alkalmi munka esetén napi ezer, míg idénymunka esetén napi 500 forint egységes közterhet fizet. Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a kötelező alapbér a minimálbér 85 százalékának, garantált bérminimum esetén 87 százalékának megfelelő összeg.
Iskolaszövetkezet
Az iskolaszövetkezeteken keresztül létesített munkaviszony esetében a munkaszerződést az aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák az iskolaszövetkezettel köti meg, a munkáltató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerződést köt.
Járulékfizetési kötelezettséget ez a foglalkoztatási mód egyáltalán nem eredményez, és a munkavállalónak is csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie iskolaszövetkezeti jövedelme után. Az adóelőleget a szövetkezet vonja le, de a diáknak erről bevallást kell benyújtania a következő év május 20-ig.
Az iskolaszövetkezeti munkavállalót fogadó munkáltatónak nincsen bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatást illetően, ám a munkaidővel kapcsolatos szabályok, a munkaidő-beosztás és munkaidő-nyilvántartás betartása egyértelműen az ő felelőssége.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
