Alkotmánybírósághoz fordultak: a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott

Egy évvel ezelőtt döntött úgy a csömöri képviselő-testület, hogy nem fogadja el az oktatás államosításának újabb lépcsőfokát, és pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen.

  • Eduline
pixabay

A településvezető szerint a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott, és egyre nehezebb érvényesíteni a gyerekek érdekeit, pedig mint mondta, az iskolának erről kellene szólnia - írja a HírTV. Csömör azt kifogásolta a perben, hogy a szabályozás másokkal, például egyházakkal, nemzetiségekkel, de még magánszemélyekkel szemben is megengedő, miközben teljesen kizárja az önkormányzatot a fenntartói körből, ez pedig alaptörvény-ellenes.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elfogadta a település érveit, január 8-ával felfüggesztette a pert, és az Alkotmánybírósághoz fordult.

„Amennyiben az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy ez az észrevétel jogos, akkor két lehetőség van. Az egyik az, hogy alkotmányt lehet módosítani, hogy mikor és hogyan, azt most nem tudom megmondani. A másik pedig az, hogy bizony akkor vissza kell adni azoknak a településeknek az iskolákat, akik szeretnék működtetni és fenntartani - mutatott rá Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Az Alkotmánybíróságnak soron kívül, legfeljebb kilencven napon belül el kell elbírálnia a bírósági beadványt.

Ilyen lesz a középiskolai írásbeli felvételi: öt kérdés és öt válasz

Pontosan hogy is zajlik a középiskolai központi felvételi? Kik írhatnak pótvizsgát, és mikor érkezik a hivatalos eredmény? Minden, amit a 2018-as központi felvételiről tudni kell. Mikor tartják a vizsgákat? A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat: - a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.