Alkotmánybírósághoz fordultak: a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott

Egy évvel ezelőtt döntött úgy a csömöri képviselő-testület, hogy nem fogadja el az oktatás államosításának újabb lépcsőfokát, és pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen.

  • Eduline
pixabay

A településvezető szerint a központosítás nehézségeket és lassú ügyintézést hozott, és egyre nehezebb érvényesíteni a gyerekek érdekeit, pedig mint mondta, az iskolának erről kellene szólnia - írja a HírTV. Csömör azt kifogásolta a perben, hogy a szabályozás másokkal, például egyházakkal, nemzetiségekkel, de még magánszemélyekkel szemben is megengedő, miközben teljesen kizárja az önkormányzatot a fenntartói körből, ez pedig alaptörvény-ellenes.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elfogadta a település érveit, január 8-ával felfüggesztette a pert, és az Alkotmánybírósághoz fordult.

„Amennyiben az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy ez az észrevétel jogos, akkor két lehetőség van. Az egyik az, hogy alkotmányt lehet módosítani, hogy mikor és hogyan, azt most nem tudom megmondani. A másik pedig az, hogy bizony akkor vissza kell adni azoknak a településeknek az iskolákat, akik szeretnék működtetni és fenntartani - mutatott rá Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Az Alkotmánybíróságnak soron kívül, legfeljebb kilencven napon belül el kell elbírálnia a bírósági beadványt.

Ilyen lesz a középiskolai írásbeli felvételi: öt kérdés és öt válasz

Pontosan hogy is zajlik a középiskolai központi felvételi? Kik írhatnak pótvizsgát, és mikor érkezik a hivatalos eredmény? Minden, amit a 2018-as központi felvételiről tudni kell. Mikor tartják a vizsgákat? A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat: - a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.