Még az idén emelkedik a bölcsődei férőhelyek száma - mutatjuk, mennyivel

Még az idén 3-4 ezerrel bővül a bölcsődei férőhelyek száma - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

  • Eduline
Fazekas István

A bölcsődék napja alkalmából a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen Novák Katalin azt hangoztatta, annyi bölcsődét, illetve bölcsődei férőhelyet kell kialakítani, amennyire szükség van, és ott kell ezeket az intézményeket létrehozni, ahol igénylik, akkor is, ha ez nagy kihívást jelent.

Az államtitkár komoly eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy elérték, a korosztályhoz tartozó gyermekekre - arányosan - még soha nem jutott annyi férőhely, mint most. Magyarországon jelenleg 48 ezer bölcsődei férőhely van.

Az újabb bölcsődei férőhelyek létrehozását egyebek mellett azzal indokolta, hogy a diplomaszerzés, a szakmai életút elindulása és a családalapítás, a gyerekvállalás dilemmája egyre erősebben él a magyar fiatalokban, erősebben mint 20, 30, 50 vagy éppen 150 évvel ezelőtt.

Hozzátette azt is, hogy ez évtől átálltak a feladatalapú finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak már nem jelent ráfizetést bölcsődét működtetni. Az államtitkár azt ígérte, hogy a jövőben is központi helyen lesz a bölcsődei terület.

Ötezerrel több bölcsődei hely lesz Budapesten és Pest megyében

Idén elsősorban a közép-magyarországi régióban hoznak létre új bölcsődéket, illetve bővíti a férőhelyeket, mivel az ország ezen része eddig kimaradt az európai uniós fejlesztési forrásokból - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.