Nagy döntés előtt állnak azok a diákok, akik ebben a tanévben futnak neki a középiskolai felvételinek. Mit érdemes tudni az egyházi, a magán- és az alapítványi középiskolákról? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.
Az állami iskolarendszerből kiábrándult, a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket vagy éppen a vallásos nevelést középpontba állító középiskolákat favorizáló szülőknek és diákoknak is egyre több választási lehetőségük van. Ebben a tanévben többek között református, katolikus, baptista, evangélikus, a Hit Gyülekezetéhez tartozó és zsidó oktatási intézményekbe is lehet jelentkezni, a különböző egyházak már nemcsak általános iskolákat és gimnáziumokat, hanem szakgimnáziumokat, szakközépiskolákat, nyelvi előkészítős, hat- és nyolcosztályos képzéseket indító intézményeket is fenntartanak.
A tantervek nem térnek el az állam által előírttól, ám a diákok a legtöbb intézményben magasabb óraszámban tanulnak hit- és erkölcstant, egyházi éneket, a tanítási heteket sok helyen közös misével vagy istentisztelettel, a tanítási napokat közös énekléssel, imádkozással indítják. A felvételizőktől az írásbeli, esetleg szóbeli vizsga teljesítése mellett lelkészi, plébánosi, hittantanári ajánlást, keresztlevelet is kérhetnek.
Egyre népszerűbbek a magán- és alapítványi középiskolák is, amelyek közül több − például a Waldorf-iskolák, a Közgazdasági Politechnikum, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, a Kürt Alapítványi Gimnázium vagy a Zöld Kakas Líceum − akkreditáltatta saját tantervét, így nem a központi tantervet követik. Ahol ezt nem tették meg, ott is a hagyományostól eltérő módszerekkel tanítják a diákokat, az intézmények zömében kisebb az osztálylétszám, hangsúlyosabb a kooperatív vagy éppen a projektalapú oktatás. A felvételizők száma évről évre magasabb, ezért nem minden jelentkező kerül be a kiválasztott középiskolába. A szülőktől a legtöbb intézmény anyagi hozzájárulást is kér: van, ahol havonta 40-50 ezer forintot, máshol ennél kevesebbet.
A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium
A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
