Szülők tömegei választják ezeket az iskolákat: kiút az állami oktatásból?

Nagy döntés előtt állnak azok a diákok, akik ebben a tanévben futnak neki a középiskolai felvételinek. Mit érdemes tudni az egyházi, a magán- és az alapítványi középiskolákról? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

Az állami iskolarendszerből kiábrándult, a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket vagy éppen a vallásos nevelést középpontba állító középiskolákat favorizáló szülőknek és diákoknak is egyre több választási lehetőségük van. Ebben a tanévben többek között református, katolikus, baptista, evangélikus, a Hit Gyülekezetéhez tartozó és zsidó oktatási intézményekbe is lehet jelentkezni, a különböző egyházak már nemcsak általános iskolákat és gimnáziumokat, hanem szakgimnáziumokat, szakközépiskolákat, nyelvi előkészítős, hat- és nyolcosztályos képzéseket indító intézményeket is fenntartanak.

A tantervek nem térnek el az állam által előírttól, ám a diákok a legtöbb intézményben magasabb óraszámban tanulnak hit- és erkölcstant, egyházi éneket, a tanítási heteket sok helyen közös misével vagy istentisztelettel, a tanítási napokat közös énekléssel, imádkozással indítják. A felvételizőktől az írásbeli, esetleg szóbeli vizsga teljesítése mellett lelkészi, plébánosi, hittantanári ajánlást, keresztlevelet is kérhetnek.

Egyre népszerűbbek a magán- és alapítványi középiskolák is, amelyek közül több − például a Waldorf-iskolák, a Közgazdasági Politechnikum, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, a Kürt Alapítványi Gimnázium vagy a Zöld Kakas Líceum − akkreditáltatta saját tantervét, így nem a központi tantervet követik. Ahol ezt nem tették meg, ott is a hagyományostól eltérő módszerekkel tanítják a diákokat, az intézmények zömében kisebb az osztálylétszám, hangsúlyosabb a kooperatív vagy éppen a projektalapú oktatás. A felvételizők száma évről évre magasabb, ezért nem minden jelentkező kerül be a kiválasztott középiskolába. A szülőktől a legtöbb intézmény anyagi hozzájárulást is kér: van, ahol havonta 40-50 ezer forintot, máshol ennél kevesebbet.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.