Szülők tömegei választják ezeket az iskolákat: kiút az állami oktatásból?

Nagy döntés előtt állnak azok a diákok, akik ebben a tanévben futnak neki a középiskolai felvételinek. Mit érdemes tudni az egyházi, a magán- és az alapítványi középiskolákról? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

Az állami iskolarendszerből kiábrándult, a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket vagy éppen a vallásos nevelést középpontba állító középiskolákat favorizáló szülőknek és diákoknak is egyre több választási lehetőségük van. Ebben a tanévben többek között református, katolikus, baptista, evangélikus, a Hit Gyülekezetéhez tartozó és zsidó oktatási intézményekbe is lehet jelentkezni, a különböző egyházak már nemcsak általános iskolákat és gimnáziumokat, hanem szakgimnáziumokat, szakközépiskolákat, nyelvi előkészítős, hat- és nyolcosztályos képzéseket indító intézményeket is fenntartanak.

A tantervek nem térnek el az állam által előírttól, ám a diákok a legtöbb intézményben magasabb óraszámban tanulnak hit- és erkölcstant, egyházi éneket, a tanítási heteket sok helyen közös misével vagy istentisztelettel, a tanítási napokat közös énekléssel, imádkozással indítják. A felvételizőktől az írásbeli, esetleg szóbeli vizsga teljesítése mellett lelkészi, plébánosi, hittantanári ajánlást, keresztlevelet is kérhetnek.

Egyre népszerűbbek a magán- és alapítványi középiskolák is, amelyek közül több − például a Waldorf-iskolák, a Közgazdasági Politechnikum, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, a Kürt Alapítványi Gimnázium vagy a Zöld Kakas Líceum − akkreditáltatta saját tantervét, így nem a központi tantervet követik. Ahol ezt nem tették meg, ott is a hagyományostól eltérő módszerekkel tanítják a diákokat, az intézmények zömében kisebb az osztálylétszám, hangsúlyosabb a kooperatív vagy éppen a projektalapú oktatás. A felvételizők száma évről évre magasabb, ezért nem minden jelentkező kerül be a kiválasztott középiskolába. A szülőktől a legtöbb intézmény anyagi hozzájárulást is kér: van, ahol havonta 40-50 ezer forintot, máshol ennél kevesebbet.

A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.