Hivatalos aláírásgyűjtésbe kezdene a nyári szünet lerövidítése ellen a Független Diákparlament, szerintük a tanév rendjének átalakítása tovább fokozná a diákok leterheltségét.
"Az elmúlt napokban egyre több és több diák törte meg a csendet és írta le a véleményét az oktatási rendszer hibáiról. A túlterheltséget a nyári szünet lerövidítése csak tovább fokozná, így nem ülhetünk karba tett kézzel!" - olvasható a Független Diákparlament Facebook-oldalán, ahol azt írják, amint legalább ezren visszajeleznek, hogy részt vennének a kezdeményezésben, aláírnák a kérvényt és akár gyűjtenének is aláírásokat, hivatalos aláírásgyűjtést kezdenek a nyári szünet lerövidítése ellen.
Hozzáteszik: "mivel az infrastrukturális feltételek abszolút nem adottak, elképesztően meleg szokott lenni már május végén-június elején is az iskolákban, hiába nem érzik ezt a döntéshozók a légkondis irodából! Ráadásul sok diáknak így is 3-4 hét gyakorlat rövidíti tovább a nyarat, ezen felül sokan dolgozni is szeretnének a nyáron, így rengeteg diáknak okozna ez az intézkedés kellemetlenséget".
Még nincs döntés
A nyári szünet lerövidítésének ötlete évrő évre előkerül, Palkovics László oktatási államtitkár már tavaly nyáron is úgy nyilatkozott, a tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának – fejtette ki az államtitkár, kiemelve: “összességében egyenletesebb eloszlása lenne a szüneteknek, ami a gyerekek terhelését csökkentené”.
Bár akkor azt mondta, a tanév új rendje akár már 2019-től érvényes lehet, egyelőre az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója csak arról szól, "felül kell vizsgálni" a szünetek elosztását, valamint azt, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, vagyis döntés még nincs.
A NAT-tervezet dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják.
Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.
Nemzeti táboroztatási program?
Maruzsa Zoltán júniusban az Inforádiónak úgy nyilatkozott, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?
Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
