Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hivatalos aláírásgyűjtésbe kezdene a nyári szünet lerövidítése ellen a Független Diákparlament, szerintük a tanév rendjének átalakítása tovább fokozná a diákok leterheltségét.
"Az elmúlt napokban egyre több és több diák törte meg a csendet és írta le a véleményét az oktatási rendszer hibáiról. A túlterheltséget a nyári szünet lerövidítése csak tovább fokozná, így nem ülhetünk karba tett kézzel!" - olvasható a Független Diákparlament Facebook-oldalán, ahol azt írják, amint legalább ezren visszajeleznek, hogy részt vennének a kezdeményezésben, aláírnák a kérvényt és akár gyűjtenének is aláírásokat, hivatalos aláírásgyűjtést kezdenek a nyári szünet lerövidítése ellen.

Hozzáteszik: "mivel az infrastrukturális feltételek abszolút nem adottak, elképesztően meleg szokott lenni már május végén-június elején is az iskolákban, hiába nem érzik ezt a döntéshozók a légkondis irodából! Ráadásul sok diáknak így is 3-4 hét gyakorlat rövidíti tovább a nyarat, ezen felül sokan dolgozni is szeretnének a nyáron, így rengeteg diáknak okozna ez az intézkedés kellemetlenséget".
Még nincs döntés
A nyári szünet lerövidítésének ötlete évrő évre előkerül, Palkovics László oktatási államtitkár már tavaly nyáron is úgy nyilatkozott, a tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának – fejtette ki az államtitkár, kiemelve: “összességében egyenletesebb eloszlása lenne a szüneteknek, ami a gyerekek terhelését csökkentené”.
Bár akkor azt mondta, a tanév új rendje akár már 2019-től érvényes lehet, egyelőre az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója csak arról szól, "felül kell vizsgálni" a szünetek elosztását, valamint azt, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, vagyis döntés még nincs.
A NAT-tervezet dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják.
Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.
Nemzeti táboroztatási program?
Maruzsa Zoltán júniusban az Inforádiónak úgy nyilatkozott, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?
Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).