Rövidebb nyári szünet jön az iskolákban? Aláírásgyűjtéssel mondanak nemet a tervre

Hivatalos aláírásgyűjtésbe kezdene a nyári szünet lerövidítése ellen a Független Diákparlament, szerintük a tanév rendjének átalakítása tovább fokozná a diákok leterheltségét.

  • Eduline

"Az elmúlt napokban egyre több és több diák törte meg a csendet és írta le a véleményét az oktatási rendszer hibáiról. A túlterheltséget a nyári szünet lerövidítése csak tovább fokozná, így nem ülhetünk karba tett kézzel!" - olvasható a Független Diákparlament Facebook-oldalán, ahol azt írják, amint legalább ezren visszajeleznek, hogy részt vennének a kezdeményezésben, aláírnák a kérvényt és akár gyűjtenének is aláírásokat, hivatalos aláírásgyűjtést kezdenek a nyári szünet lerövidítése ellen.

Facebook

Hozzáteszik: "mivel az infrastrukturális feltételek abszolút nem adottak, elképesztően meleg szokott lenni már május végén-június elején is az iskolákban, hiába nem érzik ezt a döntéshozók a légkondis irodából! Ráadásul sok diáknak így is 3-4 hét gyakorlat rövidíti tovább a nyarat, ezen felül sokan dolgozni is szeretnének a nyáron, így rengeteg diáknak okozna ez az intézkedés kellemetlenséget".

Még nincs döntés

A nyári szünet lerövidítésének ötlete évrő évre előkerül, Palkovics László oktatási államtitkár már tavaly nyáron is úgy nyilatkozott, a tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának – fejtette ki az államtitkár, kiemelve: “összességében egyenletesebb eloszlása lenne a szüneteknek, ami a gyerekek terhelését csökkentené”.

Bár akkor azt mondta, a tanév új rendje akár már 2019-től érvényes lehet, egyelőre az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója csak arról szól, "felül kell vizsgálni" a szünetek elosztását, valamint azt, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, vagyis döntés még nincs.

A NAT-tervezet dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják.

Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.

Nemzeti táboroztatási program?

Maruzsa Zoltán júniusban az Inforádiónak úgy nyilatkozott, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.

Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: átalakítanák az iskolai vakációk rendszerét?

Érdemes lenne felülvizsgálni a tanítási szünetek elosztását, és abban a kérdésben is dönteni kell, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek - a Magyar Nemzet szerint többek között ez az áll az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.