"Az elmúlt napokban egyre több és több diák törte meg a csendet és írta le a véleményét az oktatási rendszer hibáiról. A túlterheltséget a nyári szünet lerövidítése csak tovább fokozná, így nem ülhetünk karba tett kézzel!" - olvasható a Független Diákparlament Facebook-oldalán, ahol azt írják, amint legalább ezren visszajeleznek, hogy részt vennének a kezdeményezésben, aláírnák a kérvényt és akár gyűjtenének is aláírásokat, hivatalos aláírásgyűjtést kezdenek a nyári szünet lerövidítése ellen.

Hozzáteszik: "mivel az infrastrukturális feltételek abszolút nem adottak, elképesztően meleg szokott lenni már május végén-június elején is az iskolákban, hiába nem érzik ezt a döntéshozók a légkondis irodából! Ráadásul sok diáknak így is 3-4 hét gyakorlat rövidíti tovább a nyarat, ezen felül sokan dolgozni is szeretnének a nyáron, így rengeteg diáknak okozna ez az intézkedés kellemetlenséget".

Még nincs döntés

A nyári szünet lerövidítésének ötlete évrő évre előkerül, Palkovics László oktatási államtitkár már tavaly nyáron is úgy nyilatkozott, a tervek szerint a nyári hónapokban egy-két héttel többet lennének iskolában a gyerekek, de ezzel együtt az őszi és a tavaszi szünetek meghosszabbodnának – fejtette ki az államtitkár, kiemelve: “összességében egyenletesebb eloszlása lenne a szüneteknek, ami a gyerekek terhelését csökkentené”.

Bár akkor azt mondta, a tanév új rendje akár már 2019-től érvényes lehet, egyelőre az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója csak arról szól, "felül kell vizsgálni" a szünetek elosztását, valamint azt, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek, vagyis döntés még nincs.

A NAT-tervezet dokumentum szövege megjegyzi: a nyári szünetben több százezer gyermek felügyelete nem megoldott, mert szüleik dolgoznak. „Ezt a terhet csökkentené a tanítási év időtartamának növelése” – írják.

Azt is hozzáteszik, hogy a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.

Nemzeti táboroztatási program?

Maruzsa Zoltán júniusban az Inforádiónak úgy nyilatkozott, kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.